Általánosított léc-kerék kapcsolódás számítógépes vizsgálata

Computer aided proofing of generalized rack-wheel meshing

Szerzők

  • Sándor LÁSZLÓ

Kulcsszavak:

fogasléc, fogaskerék, kapcsolódás, burkolás, szimucláció

Absztrakt

A dolgozatban egy szimulációs-grafikus módszert mutatunk be, amellyel pontosan meghatározható a forgácsolás során lefejtendő felületek alakja. A módszer igen hatékonyan segíti a fogaskerekek fogprofiljának alakulásának vizsgálatát. A módszer lényege a testmodellek folyamatos, előre eltervezett és pontosan leírt relatív mozgás alatti ütköztetése, majd pedig a generált test létrehozása az AutoCad programcsomagban létező testkivonás-művelet alkalmazásával Az alkalmazott CAD módszer, az úgynevezett “kivonásos” módszer abban áll, hogy mint a valóságban a kés kivág a munkadarabból anyagot, úgy számítógépen kivonunk egy testből a forgácsoló szerszámhoz hasonló testet. Míg a valóságban ez folytonosan történik, addig a számítógépen csak diszkretizáltan, véges számú relatív helyzetben lesz végrehajtva a kivonás. A keletkezett testmodell felülete a diszkrét léptetés miatt nem lesz sima, de ha a legördülési folyamat vezérparaméterét kis értékűre választjuk, akkor ez a hiba elhanyagolható. A felosztás finomságát csak a mai számítógépek számítási kapacitása határolja, mivel minél kisebb ennek értéke, annál több műveletet kell végrehajtson a számítógép. Az előbbiekben felvázolt módszert a hengeres evolvens fogaskerék és a vele kapcsolódó fogasléc általános relatív helyzetére elemezzük.

A módszernek az a lényege, hogy a fogaskerék fogasléc hajtópárt hiperboloid hajtásként tekintem, majd ennek sajátos eseteit a következő sorrendben emelem ki:

  • egyenes fogú léccel lefejtett egyenes fogú fogaskerék;
  • egyenes fogú léccel lefejtett ferde fogú fogaskerék;
  • ferde fogú léccel lefejtett ferde fogú kerék, úgy hogy a kerék tengelye merőleges vagy pedig kitérő a léc haladási irányára.

A generálás kiértékelését a bonyolult számításokat elkerülendő, numerikusan végeztem el. A leszimulált fogaskerekeket összehasonlítom és következtetést vonok le a hajtás általánosíthatóságáról.

 

Hivatkozások

Hollanda D. Bazele așchierii și a generării suprafețelor, Universitatea Petru Maior Târgu

Mureș, Târgu Mureș, 1996.

Litvin, F.L. A fogaskerékkapcsolás elmélete. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1972.

Litvin, F.L., Fuentes, A. (trad. coord. Csibi, V.J.). Geometria angrenajelor şi teorie aplicată.

Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009.

Máté, M. Spirálfogazatú hengeres kerekek geometriája és gyártástechnológiája. Magyar

Tudományos Akadémia, Domus Hungarica egyéni kutatási ösztöndíj, B2011061 sz. pályázat,

pályamunka.

Máté, M., Hollanda, D., Tolvaly-Rosca, F., Popa-Müller, I. Az Archimédesz-féle spirális

vezérgörbéjű fogazat hordképének lokalizációja a tangenciális eltolás megfelelő beállításával. XXI-

ik Nemzetközi Gépész Találkozó, Arad, 2013 ápr. 25-28, Konferenciakiadvány, ISSN 2068-1267,

pp.265-268.

Máté, M., Hollanda, D. A forgácsolósebesség eloszlása hántolótárcsás fogaskerék-hántolás

esetében. Műszaki Szemle, 60. sz., 2012, ISSN 1454-0746., pp.14-22.

Letöltések

Megjelent

2022-06-21