Műszaki Szemle - Fiatal műszakiak különszáma

A Réz(II)-komplexek szintézise Schiff-bázisokkal és α-dioximokkal valamint ezek fizikai-kémiai vizsgálata

Melinda FISCHER — Tue, 21 Jun 2022 00:00:00 +0300

Kutatásunk során a réz(II)-komplexek szintézisével foglalkoztunk, ugyanis ezek fontos szerepet játszanak a gyógyszerkémiában vagy az ipar más területein, gombaölő, rákellenes vagy daganatellenes hatásaik miatt. A legtöbb hangsúlyt a Schiff-bázisokkal illetve a-dioximokkal való szintéziseikre fektettük. Így tehát az előállított vegyülettípusok a következők: [Cu(2-oktanon)₂(diamin)(amin)₂], [Cu(fenil-metil-dioxim)₂(amin)₂]. Rövid irodalmi áttekintés után a következő módszerek segítségével vizsgáltuk a vegyületek különböző kémiai sajátosságait: közép és távoli IR, ESR, UV-VIS, por-röntgen diffrakció (XRD) és a termoanalitikai (TG-DTG-DTA) vizsgálatok.

Marás esztergapadon – Hengeres felületű alkatrészek kialakításának elemzése

Csaba BÍRÓ — Tue, 21 Jun 2022 00:00:00 +0300

Manapság a fémmegmunkálás területén igen elterjedt a számvezérlésű úgynevezett CNC- gépeken történő megmunkálás. Valóban, ez a technológia a legfejlettebb és a legtöbb lehetőséget kínálja a gyártóknak a formagenerálás területén. Azonban ne feledkezzünk el a jól bevált, hagyományos mechanikus vezérélésű szerszámgépekről sem. Felruházhatjuk e gépeket olyan készülékekkel, amelyek segítségével megnövelhető a kihasználtsági tényezőjük. Számos esetben lehet hasznos a javasolt megoldás: a modern, számvezérlésű gépünk javításra szorul, a kemény forgácsolási körülmények miatt kímélni akarjuk a CNC-gépet, stb..

Jelen dolgozat a hagyományos esztergán történő hengeres felületek marási lehetőségeit tárgyalja. Az eljárás lényegét késtartó helyére tervezett marókészülék segítségével való megmunkálás képezi.
A kitűzött célok a matematikai modell felállítása, és ennek Mathcad környezetben való kiértékelése. A matematikai modell magába foglalja a koordináta-transzformációkat valamint a generált felületek egyenleteit. Ezek segítségével választjuk ki a hengeres felület esztergán történő marásához az optimális marószerszámot, tanulmányozzuk a szerszám élei által leírt görbéket és felületeket, a megfelelő forgácsolási paraméterek meghatározása érdekében. Olyan marókészüléket tervezünk, amely fölszerelhető az esztergapad keresztszánjára.

A vasúti ívek szabályozásának gyakorlata

Marius GOCICA — Tue, 21 Jun 2022 00:00:00 +0300

Az eredetileg szabályos geometriájú vágány a vasúti forgalom igénybevétele következtében és részben a hőmérséklet-ingadozások hatására torzulásokat szenved. Ha ezek a deformációk nincsenek rendszeresen mérve, rögzitve és nem utolsósorban korlátozva, további torzulásokhoz vezethethetnek, amely egy öngeneráló romlási folyamatnak felel meg. E torzulások javítása illetve a pályaívek szabályozása a Pályafentartási Részlegek állandó jellegű feladata és ebben a tevékenységben a Pályageometria Mérési Laboratorium fontos szerepet játszik.

Feszített vasbeton gerendákon álló 30 méteres híd a Szamos folyón

Erik-Laszlo KESZLER — Thu, 21 Apr 2022 00:00:00 +0300

A dolgozat központi témája a Kolozsvári Szamos folyón levő feszített vasbeton híd optimalizálása. Mivel a kivitelezett híd egyforma magasságú feszített vasbeton gerendákon ál, újra terveztem a hidat 3 darab 2,30 m magasságú feszített vasbeton központi gerendán és 4 darab 1.80 m magasságú feszített vasbeton szélgerendán. A kutatáshoz szükséges számításokat a sap2000 tervezési program segítségével végeztem el.

Általánosított léc-kerék kapcsolódás számítógépes vizsgálata

Sándor LÁSZLÓ — Tue, 21 Jun 2022 00:00:00 +0300

A dolgozatban egy szimulációs-grafikus módszert mutatunk be, amellyel pontosan meghatározható a forgácsolás során lefejtendő felületek alakja. A módszer igen hatékonyan segíti a fogaskerekek fogprofiljának alakulásának vizsgálatát. A módszer lényege a testmodellek folyamatos, előre eltervezett és pontosan leírt relatív mozgás alatti ütköztetése, majd pedig a generált test létrehozása az AutoCad programcsomagban létező testkivonás-művelet alkalmazásával Az alkalmazott CAD módszer, az úgynevezett “kivonásos” módszer abban áll, hogy mint a valóságban a kés kivág a munkadarabból anyagot, úgy számítógépen kivonunk egy testből a forgácsoló szerszámhoz hasonló testet. Míg a valóságban ez folytonosan történik, addig a számítógépen csak diszkretizáltan, véges számú relatív helyzetben lesz végrehajtva a kivonás. A keletkezett testmodell felülete a diszkrét léptetés miatt nem lesz sima, de ha a legördülési folyamat vezérparaméterét kis értékűre választjuk, akkor ez a hiba elhanyagolható. A felosztás finomságát csak a mai számítógépek számítási kapacitása határolja, mivel minél kisebb ennek értéke, annál több műveletet kell végrehajtson a számítógép. Az előbbiekben felvázolt módszert a hengeres evolvens fogaskerék és a vele kapcsolódó fogasléc általános relatív helyzetére elemezzük.

A módszernek az a lényege, hogy a fogaskerék fogasléc hajtópárt hiperboloid hajtásként tekintem, majd ennek sajátos eseteit a következő sorrendben emelem ki:

egyenes fogú léccel lefejtett egyenes fogú fogaskerék;
egyenes fogú léccel lefejtett ferde fogú fogaskerék;
ferde fogú léccel lefejtett ferde fogú kerék, úgy hogy a kerék tengelye merőleges vagy pedig kitérő a léc haladási irányára.

A generálás kiértékelését a bonyolult számításokat elkerülendő, numerikusan végeztem el. A leszimulált fogaskerekeket összehasonlítom és következtetést vonok le a hajtás általánosíthatóságáról.