A probiotikus baktériumok antibiotikum rezisztenciája
Antibiotic resistance of probiotic bacteria
Keywords:
probiotics, lactic acid bateria, antibiotics, antibiotic resistance, gene transfer, /, probiotikumok, tejsavbaktérium, antibiotikum, antibiotikum rezisztencia, géntranszferAbstract
The modern form of life starting from stress, toxins and other enviromental factors come with a negative impact on the general health of humanity. In addition, the frequent use of antibiotics lead to the forming of multidrog resistant strains, with the formation of these, is hard to threat microbiotic diseases. Considering this situation loads scientific researchers trying to find a solution to these virulent microbes. That is why probiotic bacteria which has been proven to have a beneficial effect on the human/animal immune system is now prioritized, these microbes intefere or in some situations completely destroy the patogens located in the intestine, in addition the microbes contribute in the settling of the natural intestinal microbiome and preventing the infections. In the present study we aimed to evaluate the food safety aspects of antibiotic resistance in probiotic lactic acid bacteria.
Kivonat
A modern életforma, a stressz, toxinok és egyéb környezeti tényezők az emberi egészségre romboló hatást fejtenek ki, emellett az antibiotikumok gyakori használata ahhoz vezetett, hogy számos multidrog rezisztens törzs létrejötte által nehezen kezelhető mikrobiális eredetű betegségek terjedhetnek. Emiatt sok tudományos kutatás irányul arra, hogy egy fenntartható megoldást találjanak ezen virulens mikrobák ellen. Így kerültek előtérbe az emberi/állati szervezetre jótékony hatással rendelkező probiotikus baktériumok, ugyanis ezen mikrobák gátolják, esetleg elpusztíthatják a bélben lévő patogéneket, emellett antibiotikumos kezelések után hozzájárulnak a természetes bélmikrobióta újratelepedéséhez és egy újabb fertőzés megelőzéséhez. Jelen tanulmányban a probiotikus tulajdonsággal bíró tejsavbaktériumok lehetséges antibiotikum rezisztenciájának élelmiszerbiztonsági kérdéseit szándékoztunk körvonalazni.
References
Deák T. et al., Élelmiszer-mikrobiológia, Mezőgazda Kiadó, 2006
Heller, K.J., Probiotic bacteria in fermented foods: product characteristics and starter organisms’, The American Journal of Clinical Nutrition, 2001, 73(2), pp. 374s–379s. doi:10.1093/ajcn/73.2.374s.
Huddleston, J.R.,Horizontal gene transfer in the human gastrointestinal tract: potential spread of antibiotic resistance genes, 2014 pp. 167—176. doi:10.2147/IDR.S48820.
Li, T. et al., A critical review of antibiotic resistance in probiotic bacteria’, Food Research International, 136, 2020, pp. 109571. doi:10.1016/j.foodres.2020.109571.
Roobab, U. et al., Sources, formulations, advanced delivery and health benefits of probiotics, Current Opinion in Food Science, 2020, 32, pp. 17–28. doi:10.1016/j.cofs.2020.01.003.
Rozman, V. et al., Characterization of antimicrobial resistance in lactobacilli and bifidobacteria used as probiotics or starter cultures based on integration of phenotypic and in silico data’, International Journal of Food Microbiology, 2020, 314, pp. 108388. doi:10.1016/j.ijfoodmicro.2019.108388.
