A kettős burkolás elve a burkoló felületek kinematikailag pontos definíciójához

The principle of double deshing – an dxact definition of the meshing surfaces manifold from kinematical viewpoint

Abstract

Gears transmit the motion involving coupling surfaces that obey the laws of reciprocate meshing. Tooth cutting technologies based on meshing were grounded on these kinematic laws. The common principle of these technologies consists in the fact that the tooth surface realized by cutting process results as the envelope of the surface family generated by the cutting tool, during its relative motion to the machined gear. Different principial varieties of meshing were structured by Litvin, in order of increasing complexity. In all these principles, the cutting tool is the part that generates the meshed surface family of one or two parameters. Here the elements of the meshed surface manifold differ only by their position relative to the machined workpiece. Thus, equation of gearing based on the normal vector and the relative velocity vector leads to simple and easy computable equations. Furthermore, there exist certain meshing procedures by which, the classical theory leads only to approaching geometric models.

Kivonat

A hajtópárok a mozgást olyan felületek segítségével továbbítják, amelyek a kölcsönös burkolás elvének eleget tesznek. Ennek alapján alakultak ki a lefejtéssel történő fogazási technológiák. Ezeknek közös elve, hogy a szerszám által képviselt vagy létrehozott felületsereg burkolójaként jön létre a gyártott elem fogfelülete. A lefejtés különböző elvi változatait Litvin rendszerezte, a komplexitás növekedésének sorrendjében. Az elvek mindegyikében, a származtató felületet a szerszám hordozza és a munkadarabhoz viszonyított relatív mozgás során egy- vagy kétparaméteres felületsereggé duzzasztja. A felületsereg felületei, minden esetben, csak elhelyezkedésükben különböznek egymástól, így a kapcsolódási feltétel világos, egyszerű számításokhoz vezet. Léteznek azonban olyan lefejtési módszerek, amelyeknek a klasszikus burkolás-elmélettel csak megközelítő modellekhez vezetnek. Ilyen a metszőkerekes és a csigamarós fogaskerék-lefejtés, valamint az Arkhimédész-féle spirális, vagy epiciklois fogirány-vonalú hengeres fogaskerék lefejtés. Ezek lefejtési folyamatát a generáló felületek torzulása jellemzi, Jelen közleményben a kettős burkolás elvét és alkalmazási módszerét ismertetem a klasszikus burkolással való összehasonlítás mellett.