A szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumok tanulóinak kémiatanulással kapcsolatos tantárgyi attitűdvizsgálata
Examination of the attitudes of students at Hungarian-language secondary schools in Slovakia towards learning chemistry
Keywords:
chemistry education, high school, attitudes of pupils, /, kémiaoktatás, középiskola, tanulói attitűdAbstract
This study explores the attitudes of Hungarian native-speaker secondary school pupils in Slovakia toward chemistry learning. Understanding students’ perceptions of chemistry is essential for improving engagement and achievement in science education. Using an online questionnaire, data were collected from 978 students and analyzed through descriptive and non-parametric statistical methods. Results indicate that students’ overall attitude toward chemistry is neutral, with no significant relationship between gender and the “love of chemistry.” However, weekly study time correlated significantly with both gender and interest in chemistry. The study also found strong correlations between grades in chemistry and other STEM subjects, particularly physics and biology. Chemistry grades were slightly higher for girls (1.57) than boys (1.71), and gender significantly affected final grades. Students’ satisfaction with their chemistry performance was strongly associated with their grades. The research results supplemented previous Slovak, Czech, and Hungarian research findings through research conducted in a minority language educational environment and supported some conclusions regarding students' attitudes toward chemistry.
Kivonat
A tanulmány a szlovákiai magyar anyanyelvű középiskolások kémia tantárgyhoz való viszonyát vizsgálja. A tanulók kémiai attitűdjeinek feltárása kulcsfontosságú a tantárgyi motiváció és teljesít-mény fejlesztése szempontjából. A 978 középiskolai tanuló körében végzett online kérdőíves felmérés adatainak elemzése a leíró statisztika nem paraméteres módszereivel történt. Az eredmények alapján a diákok kémia iránti attitűdje összességében semleges, és a válaszok nem mutatnak szignifikáns össze-függést a válaszadók nemével. A kémia tanulására szánt heti idő ugyanakkor szignifikánsan összefügg a nemmel, mint ahogy a tanulók tantárgy iránti érdeklődésének mértékével is. Erős korreláció figyel-hető meg a tanulók kémia és más természettudományos tantárgyak, főként a fizika és a biológia tan-tárgyak keretében elért év végi jegyei között. A tanulók év végi jegyeit tekintve a lányok (1.57) átlago-san jobb eredményt értek el kémiából, mint a fiúk (1.71). A tantárgyi elégedettség szoros kapcsolatban állt az elért érdemjegyekkel. A kutatási eredmények a kisebbségi nyelven történő oktatási közegben végzett kutatás révén kiegészítették a korábbi szlovákiai, cseh és magyar kutatási eredményeket, illetve alátámasztották azok megállapításait a tanulók kémia tantárgyhoz való viszonyulására nézve.
References
[1.] ISA (2024). V testovaní PISA zaostáva, výsledok výrazne zhoršujú sociálne znevýhodnení žiaci. Inštitút pre Stratégie a analýzy. (online). Interneten elérhető: ) (https://isa.gov.sk/2024/06/28/vdaka-vydavkovym-limitom-by-mal-deficit-od-buduceho-roka-klesat-2-2/
[2.] ISA (2023). Slovensko v PISA testoch zaostávajú hlavne sociálne a ekonomicky znevýhodnené deti. Inštitút pre Stratégie a analýzy. (online). Interneten elérhető:) (https://isa.gov.sk/2023/12/22/slovensko-v-pisa-testoch-zaostava-vysledok-vyrazne-zhorsuju-socialne-znevyhodneni-ziaci/
[3.] Erdélyiová, M., Potočňáková, D., Varly, P., Huttová, J. (2025). 6 faktorov, ktoré vplývajú na výsledky testovania PISA na Slovensku. Ministerstvo Financií SR. (online), Interneten elérhető: (https://www.mfsr.sk/sk/financie/hodnota-za-peniaze/blogy-uhp/2025/6-faktorov-ktore-vplyvaju-vysledky-testovania-pisa-slovensku/
[4.] Miklovičová, J., Galádová, A. (2023). Správa o realizácii medzinárodnej štúdie PISA 2022 a prvé výsledky za SR. NIVaM.
(online). Interneten elérhető: https://www2.nucem.sk/dl/5945/PISA_2022_Kratka_sprava_SVK_web.pdf
[5.] Ramsden, J. M. (1998). Mission impossible?: Can anything be done about attitudes to science?. International Journal of Science Education, 20(2), 125-137.
[6.] Veselský, M.: Záujem žiakov o prírodovedné učebné predmety na základnej Skole hodnotenie Ich dôležitosti – z pohľadu žiakov 1. ročníka gymnázia. Psychologica. Zborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského. Bratislava: Univerzita Komenského Bratislava, 1999, roč. 37, s. 79-86.
[7.] Veselský, M. & Hrubišková, H. (2009). Zájem žáku o učební předmět chemie.Pedagogická orientace, 19(3), 45–64.
[8.] Sláviková, V., Igaz, C. & Adam, M. (2012). Postoje žiakov 8. ročníka ZŠ k predmetuBiológia 8. Biológia – Ekológia – Chémia, 16(2), 2–4.
[9.] Prokop, P. & Komorníková, M. (2007). Postoje k prírodopisu u žiakov druhého stupňazákladných škôl. Pedagogika, 57(1), 37–46.,
[10.] Prokop, P., Prokop, M. & Tunnicliffe, S. D. (2007). Is biology boring? Student attitudestoward biology. Journal of Biological Education, 42(1), 36–39,
[11.] Fančovičová, J., & Kubiatko, M. (2015). Záujem žiakov nižšieho sekundárneho vzdelávania o biologické vedy. Scientia in educatione, 6(1), 2-13.
[12.] Veselský, M. (2010). Motivácia žiakov učiť sa. Bratislava: Univerzita Komenského.
[13.] Pavelková, I., Škaloudová, A. & Hrabal, V. (2010). Analýza vyučovacích předmětů nazákladě výpovědí žáků. Pedagogika, 55(1), 38–61.
[14.] Ganajová, M. (2015). Metodika tvorby učebných úloh a didaktických testov pre chémiu. Košice: Univerzita Pavla Jozefa Šafárika.[online] Interneten elérhető: http://unibook. upjs. sk/image/data/knihy, 202015.
[15.] Dopita, M. & Grecmanová, H. (2008). Středoškoláci a zájem o přírodní vědy.e-Pedagogium, 8(4), 31–46.
[16.] Mandíková, D. (2009) Postoje žáků k přírodním vědám – výsledky výzkumu PISA 2006.Pedagogika, 59(4), 380–395.
[17.] Kubiatko, M. (2013). Vnímanie fyziky žiakmi základných škôl so zameraním na vplyv genderu a ročníka. Technológia vzdelávania (Slovenský učiteľ), (2).
[18.] Obaje, G. M., & Eje, J. (2021). Effect of teachers’ likability on students’ attitude towards chemistry. Internatio-nal Journal of Advanced Research, 9(10), 970-976.
[19.] Sharpe, R., & Abrahams, I. (2019). Attitudes of secondary students toward practical work. Research in Science & Technological Education.
[20.] Mahdi, J. G. (2014). Student attitudes towards chemistry. American Journal of Educational Research, 2(6), 351-356.
[21.] Chrappán, M., & Bencze, R. (2017). Secondary school students’ attitudes towards science subjects. EDULEARN17 Proceedings, 3495-3504.
[22.] Korom, E., & Purák, S. (2024). Általános iskolások és gimnazisták kémia tantárgyi attitűdje. Iskolakultúra, 34(9), 17-38.
[23.] Rusek, M., et al. (2019). The effect of lower-secondary chemistry education. Journal of Baltic Science Educati-on, 18(2), 286-299.
[24.] Kubiatko, M. (2015). Is chemistry attractive for pupils? Eurasia Journal of Mathematics, Science and Technology Education, 11(4), 855-863.
[25.] Kubiatko, M. (2016). Sémantický diferenciál jako jedna z možností zkoumání postojů k chemii. Scientia in educatione, 7(1), 2-15.
[26.] Kubiatko, M., et al. (2017). Pupils’ attitudes toward chemistry in two types of Czech schools. Eurasia Journal of Mathematics, Science and Technology Education, 13(6), 2539-2552.
[27.] Csaba, C. (2020). A neveléstudomány kutatásmódszertanának alapjai.Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, ISBN 978-963-489-248-9.
[28.] EZ SPSS Tutorial.Interneten elérhető: : https://ezspss.com/pearson-correlation-coefficient-and-interpretation-in-spss/).
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Műszaki Szemle

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.