Probiotikus tulajdonsággal rendelkező tejsavbaktériumok antibakteriális hatása

Antibacterial Activity of Probiotic Lactic Acid Bacteria / Activitatea antibacteriana a bacteriilor lactice cu proprietati probiotice

  • BOTH Emese
Keywords: tejsavbaktérium, probiotikum, patogén, antibakteriális, bakteriocin

Abstract

In the present study, was investigated the antibacterial effect of 76 lactic acid bacterial isolates originated from traditional cheeses and human microbiota against different pathogenic bacteria. From the studied strains Enterococcus faecium SGt102.2.2. and Lactobacillus brevis Szj102.1. showed the wide inhibitory spectrum against Salmonella enteritidis. Bacteriocin production analyzed with poliacrylamid-gel electroforesis it was detected by the strain Lactobacillus brevis Szj102.1 . This preliminarily work results show the potential application of this autochthonous lactic acid bacteria for the improvement of safety of traditional fermented foods.

 Kivonat

Jelen tanulmányban 76 - tradicionális sajtokból, valamint csecsemők bél-mikrobiotájából izolált- tejsavbaktérium törzs antibakteriális hatását vizsgáltuk. A vizsgált baktériumtörzsek közül az Enterococcus faecium SGt102.2.2. és Lactobacillus brevis Szj102.1. törzsek esetén mutatható ki jelentősebb gátlás Salmonella enteritidis patogén baktériumra. Poliakrilamid-gélelektroforézis segítségével a Lactobacillus brevis Szj102.1 törzs folyékony tenyészetének felülúszójából peptid természetű bakteriocin volt kimutatható. Ezen kutatásban kapott eredmények alapján elmondható, hogy egyes autohton tejsavbaktériumok felhasználhatóak tradicionális élelmiszerek tartósításában.

References

Report of a Joint FAO/WHO Working Group on Drafting Guidelines for the Evaluation of Probiotics in Food. London, Ontario, Canada, 2002. April, May. Guidelines for evaluation of probiotics in food.

Both E., Bodor Zs., Lányi Sz., Ábrahám B., „Effect of microencapsulation on viability and survival in simulated gut conditions of probiotic bacteria”, University Politehnica of Bucharest, Scientific Bulletin Series B: Chemistry and Materials Science, 2012, 74/1, 27-32.

Both, E., György, É., Ábrahám, B., Lányi, Sz., „Beneficial effects of probiotic microorganisms. A review”, in Acta Universitatis Sapientiae, Alimentaria, 2011, 4, 44-58.

N. Gautam, N. Sharma, „Purification and characterization of bacteriocin produced by strain Lactobacillus brevis

MTCC 7539”, in Indian Journal of Biochemistry & Biophysics, 2009, 46, 337-341.

G. Moll, W. Konings, A. Driessen, „Bacteriocins: mechanism of membrane insertion and pore formation”, in Antonie van Leeuwenhoek, 1999, 76, 185-198.

N. Sivakumar, R. Saif, A. Saif, „Partial Characterization of Bacteriocins produced by Lactobacillus acidophilus and

Pediococcus acidilactici”, in Brasilian Archives of Biology and Tehnology, 2010, 53, 1174-1184.

K. Szekér, „Tejsavbaktériumok és élelmiszer-eredetű romlás- és kórokozó baktériumok versengő kölcsönhatásának vizsgálata”- doktori tézis, 2007, 1-112.

S. K. Raja Namasivayam, J. Ceely Rebaca Angel, R. S. Arvind Bharani, M. Y. Karthik, „Effect of media on bacteriocin production by Lactobacillus brevis and evaluation of anti-bacterial activity”, in Research Journal of Pharmaceutical, Biological and Chemical Sciences, 2014, 5/5, 1129-1136.

J. R. Tagg, A.S. Dajani, L.W. Wannamaker, „Bacteriocins of gram-positive bacteria”, in Bacteriological Reviews,1976, 40/3, 722-756.

C. Vanderpool, F. Yan, D. B. Polk, „Mechanisms of Probiotic Action: Implications for Therapeutic Applications in Inflammatory Bowel Diseases”, in Inflamm Bowel Dis, 14/11, 2008, 1585-1592.

Published
2019-02-28
How to Cite
Emese, B. (2019). Probiotikus tulajdonsággal rendelkező tejsavbaktériumok antibakteriális hatása. Műszaki Szemle, (72), 3-7. Retrieved from http://ojs.emt.ro/index.php/muszakiszemle/article/view/9
Section
Articles