Hallgatói kiégés és megküzdési stratégiák

University student’s burnout and coping

Authors

  • Barbara Di Blasio Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Keywords:

kiégés, egyetemi hallgatók, veszélyeztető tényezők, pszichoedukáció

Abstract

The aim of our study is to present the prevalence of depression and burnout among university students in the post-COVID period. A common topic in the international literature is to assess the mental state of university students and the risk factors for maintaining or improving their quality of life. The aim of our study is to explore and aid in the diagnosis of demographic and institutional risk and protective factors for burnout and depression. Method: depression was measured with the abbreviated Beck Depression Questionnaire, burnout with the Maslach Burnout Test, as well as the Psychological Immune System Survey and the Coping Methods Questionnaire (Lazarus). Our results indicate that our students need a definite psychoeducational intervention to maintain their well-being and future professional effectiveness.

Kivonat

Tanulmányunk célkitűzése, hogy bemutassa a poszt-COVID időszakában az egyetemi hallgatók bizonyos körében a depresszió és kiégés prevalenciáját. A nemzetközi szakirodalomban gyakori téma az egyetemi hallgatók pszichés állapotának és a veszélyeztető tényezők felmérése az életminőségük megtartása vagy javítása érdekében. Vizsgálatunk célja, a hallgatói kiégés és a depresszió szintjének megismerése, az intézményi rizikó-, valamint védőtényezők feltárása. Módszer: a depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a kiégést a Maslach Kiégés Teszttel mértük, emellett a Pszichológiai Immunrendszer Felmérést, és a Megküzdési Módok Kérdőívet (Lazarus) önkitöltős adatfelvétellel végeztük el. Eredményeink jelzik, hogy határozott pszichoedukációs beavatkozásra van szüksége hallgatóinknak a jóllétük megtartása és a jövőbeli szakmai hatékonyságuk érdekében.

References

Aronson, Elliot, Kafry, Ditsa, Pines, Ayala Malach. Burnout: From Tedium to Personal Growth, Better World Books, Mishawaka, 1981.

Asmundson, G. J., Taylor, S. Coronaphobia: fear and the 2019- nCoV outbreak. Journal of Anxiety Disorder, 70: 102196. 2020.

Barth, A. R. in Ónody, S. (2001). Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 1990. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/kiegesi-tunetek-burnout (Utolsó letöltés: 2020. 03. 30.)

Beck, A., Beck, R. Shortened version of BDI. Post. Grad. Med. 52: 81-85. 1972.

Boda Tímea. Szemléletváltás a felsőoktatásban: az általános jóllét vizsgálata a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar hallgatói körében. Gradus Vol. 8. 58-64. 2020. https://gradus.kefo.hu/archive/2021-1/2021_1_ART_002_Boda.pdf (Utolsó letöltés: 2022. 04. 12.)

Bordás Andrea. A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban. Educatio, 19. 4. 666-672. 2010. http://epa.niif.hu/01500/01551/00054/pdf/educatio_EPA01551_2010-4_Kutkozben3.pdf (Utolsó letöltés: 2022. 01. 20.)

Celik, G. T., Oral, E. L. Burnout Levels and Personality Traits – The Case of Turkish Architectural Students. Creative Education, Vol. 4, No. 2, 124-131. 2014. http://dx.doi.org/10.4236/ce.2013.42018 (Utolsó letöltés: 2022. 04. 11.)

Csíkszentmihályi Mihály. Flow: az áramlat, a tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó. Bp. 2001.

Davis, M., Mckay, M., Eshelman, E.R. Stresszoldó és relaxációs módszerek. Park Könyvkiadó Kft. Bp. 2021.

Garden, A.M. Relationship between burnout and performance. Psychological Reports, 68: 963-977. 1991.

Gonda Xénia, Rózsa Sándor. Diagnosztikus kérdőívek és tünetbecslő skálák. 2020. http://real.mtak.hu/114431/7/2.2.2.pdf (Utolsó letöltés: 2022. 04. 14.)

Hazag A., Major J. A hallgatói kiégés jelensége, medikusok lelki egészségvédelme. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9. 4, 305-322. 2008. http://real.mtak.hu/58227/1/mental.9.2008.4.2.pdf (Utolsó letöltés: 2022. 04. 20.)

Kocsis Judit Nóra. A pszichológiai immunkompetencia aktuális szintjeinek összefüggései az értékpreferenciákkal pedagógusjelölt hallgatók körében. Karlovitz János Tibor (szerk.). Tanulás és fejlődés. 2016. http://www.irisro.org/pedagogia2016konfkotet/13KocsisJuditNora.pdf (Utolsó letöltés: 2022. 04. 15.)

Kopp Mária, Fóris Nóra. A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó. Budapest. 1995.

Lazarus, R. S., and Folkman, S. Stress, Appraisal, and Coping. New York: Springer. 1984.

Li, C. E., DiGiuseppe, R., Froh, J. The Roles of Sex, Gender, and Coping in Adolescent Depression. Adolescence, 41(163), 409-415. 1984.

Lukács Liza. Az éhes lélek gyógyítása: túlsúly, evészavarok, kapcsolati problémák. Kulcslyuk Kiadó. Bp. pp.47-56. 2015.

Margitics Ferenc. A depresszív élményfeldolgozás háttértényezői főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6. 3. sz. 197-230. 2005.

Maslach, C., & Goldberg, J. Prevention of burnout: New perspectives. Applied & Preventive Psychology, 7, 63s-74s. 1998. DOI:10.1016/S0962-1849(98)80022-X

Maslach, C., Jackson, S. E., & Leiter, M. P. Maslach burnout inventory manual (3rd ed.). Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press. 1996.

Oláh Attila. Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó. Bp. 2005.

Osváth Péter. Psychological Outcome of COVID-19 Pandemic. How can we prepare for a psychdemic crisis? Orvosi Hetilap, 162. 10: 366-372. 2021. DOI: 10.1556/650.2021.31141 (Utolsó letöltés: 2022. 04. 15.)

Rózsa S., Réthelyi J., Stauder A., Susánszky É., Mészáros E., Skrabski Á., Kopp M. A középkorú magyar népesség egészségi állapota: a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18 (2): 83-94. 2003.

Selye J. Életünk és a stressz, Akadémiai Kiadó, Bp. 1966.

Taquet, M., Quoidbach, J., Fried EI. et al. Mood homeostasis before and during the coronavirus disease 2019 (COVID-19) lockdown among students in the Netherlands. JAMA Psychiatry, 78: 110-112. 2021.

Tedeschi, R.G, & Calhoun, L.G. The Posttraumatic Growth Inventory: Measuring the positive legacy of trauma. Journal of Traumatic Stress, 9(3) 455-471. 1996.

Zalsman, G., Stanley, B., Szántó. K. et al. Suicide in the time of COVID-19: review and recommendations. Arch Suicide Res. 24: 477-482. 2020.

Published

2022-10-12