Különböző meghajtású közúti gépjárművek fenntarthatósági vizsgálata Magyarországon
Sustainability investigation of road vehicles with different power-driven systems in Hungary
Keywords:
CO2 emission, energy efficiency, electric vehicle, internal combustion engine, sustainability matrix, /, CO2-kibocsátás, energetikai hatásfok, elektromos jármű, belső égésű motor, fenntarthatósági mátrixAbstract
The CO2 emission of road vehicles in gCO2/km is a very important parameter. However, this parameter alone is not enough to decide which power-driven system is the best in point of view of sustainability for vehicle. A more complex analysis is needed to decide this. The production of vehicle motion is the result of different multi-stage energy conversion process, depending on the mode of power-driven system, starting from a given primary energy source. These energy conversions also generate CO2 emissions, which must also be considered when evaluating vehicles. In addition, energy conversion technologies have different energy efficiencies, which is other important parameter in the complex assessment. The presentation and the article examine these aspects using data from Hungary and, based on the results using presents a sustainability matrix that shows how can be the electric power-driven system more favorable than other power-driven systems from a sustainability point of view.
Kivonat
A közúti gépjárművek gCO2/km-ben kifejezett CO2 kibocsátása nagyon fontos paraméter. Azonban csak ez alapján még nem dönthető el az, hogy a fenntarthatóság szempontjából melyik meghajtású gépkocsi a legkedvezőbb. Ennek eldöntéséhez átfogóbb vizsgálat szükséges. A gépjárművek mozgásának előállítása a meghajtási módjuktól függően többféle és többlépcsős energiaátalakítási folyamat végeredménye, amelynek a kiindulópontja egy adott primer energiaforrás. Ezen energiaátalakítások során is képződik CO2 kibocsátás, amit szintén figyelembe kell venni a gépjárművek üzemeltetésénél. Ezen túlmenően az energiaátalakítási technológiáknak különböző energetikai hatásfoka van, ami szintén fontos paraméter a komplex értékelésben. Az előadás és a cikk ezeket a szempontokat vizsgálja magyarországi adatokat felhasználva és az eredmények alapján egy fenntarthatósági mátrixban bemutatja, hogyan lehet kedvezőbb az elektromos meghajtás a többi meghajtási módnál fenntarthatósági szempontból.
References
L. E. Cagle és D. Tillery, Tweeting the anthropocene: #400ppm as networked event. Scientific Communication: Practices, Theories, and Pedagogies 131-148., Taylor and Francis, http://dx.doi.org/10.4324/9781315160191, 2017.
UNFCCC, „Paris Climate Change Conference. In Proceedings of the Conference of the Parties (COP),” Paris, France, 30 November–11 December 2015.
European Commission, Clean Energy For All Europeans Communication. In COM(2016) 860 Final, Luxembourg: European Commission, 2016.
Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Nemzeti Energia- és Klímaterv, Budapest: ITM, 2020.
L. K. Mitropoulos és P. D. Prevedouros, „Life Cycle Emissions and Cost Model for Urban Light Duty Vehicles,” Transp. Res. Part D Transp. Environ., 1. kötet41, pp. 147–159, doi:10.1016/j.trd.2015.09.024, 2015.
O. Hurtig, L. Leible, S. Kälber, G. Kappler és U. Spicher, „Alternative Fuels from Forest Residues for Passenger Cars - An Assessment under German Framework Conditions,” Energy Sustain. Soc., 1. kötet, összesen: 24, 12, pp. doi:10.1186/2192-0567-4-12, 2014.
Z. Wu, M. Wang, J. Zheng, X. Sun, M. Zhao és X. Wang, „Life Cycle Greenhouse Gas Emission Reduction Potential of Battery Electric Vehicle,” J. Clean. Prod., 1. kötet190, pp. 462–470, doi:10.1016/j.jclepro.2018.04.036, 2018.
F. Tong, P. Jaramillo és I. Azevedo, „Comparison of Life Cycle Greenhouse Gases from Natural Gas Pathways for Medium and Heavy-Duty Vehicles,” Environ. Sci. Technol., 1. kötet49, pp. 7123–7133, doi:10.1021/es5052759, 2015.
W. Ke, S. Zhang, X. He, Y. Wu és J. Hao, „Well-to-Wheels Energy Consumption and Emissions of Electric Vehicles: Mid-Term Implications from Real-World Features and Air Pollution Control Progress,” Appl. Energy, 1. kötet188, pp. 367–377, doi:10.1016/j.apenergy.2016.12.011, 2017.
M. E. Ahmadi, N. Ericsson, P. A. Hansson és Å. Nordberg, „Exploring the Potential for Biomethane Production by Willow Pyrolysis Using Life Cycle Assessment Methodology,” Energy. Sustain. Soc. , 1. kötet, összesen: 29, 6, pp. doi:10.1186/s13705-019-0189-0, 2019.
D. Moosmann, S. Majer, S. Ugarte, L. Ladu, S. Wurster és D. Thrän, „Strengths and Gaps of the EU Frameworks for the Sustainability Assessment of Bio-Based Products and Bioenergy,” Energy Sustain. Soc., 1. kötet, összesen: 210, 22, pp. doi:10.1186/s13705-020-00251-8, 2020.
I. Árpád, J. T. Kiss, G. Bellér és D. Kocsis, „Sustainability Investigation of Vehicles’ CO2 Emission in Hungary,” Sustainability, 1. kötet, összesen: 213, 8237, p. https://doi.org/10.3390/su13158237, 2021.
P. László, Hőenergia-gazdálkodás (kézirat), Veszprém: Veszprémi Egyetem Géptan Tanszék , 1991.
K. Tucki, O. Orynycz, A. Swic és M. Mitoraj-Wojtanek, „The Development of Electromobility in Poland and EU States as a Tool for Management of CO2 Emissions,” Energies, 1. kötet, összesen: 212, 2942, p. doi:10.3390/en12152942, 2019.
L. O. Nord és O. Bolland, Carbon Dioxide Emission Management in Power Generation, Weinheim, Germany: Wiley-VCH Verlag GmbH & Co. KGaA, 2020, ePDF ISBN: 978-3-527-82664-3.
