AlgoRythmics online oktatási környezet

AlgoRythmics online learning environment

Szerzők

  • OSZTIÁN Pálma-Rozália
  • KÁTAI Zoltán
  • OSZTIÁN Erika

Kulcsszavak:

algorithms, E-learning, interactivity, learning steps, algoritmusok, interaktivitás, tanulási lépések

Absztrakt

Nowadays, the use of online educational environments is very widespread, the importance of which has been further highlighted by the viral situation that has arisen in the recent period. We are increasingly finding that their use is essential, as we often have to move into the online world for reasons beyond our control. In 2011, an educational environment was created that presents different sorting and searching algorithms in a special, unusual way. Since then, related teaching materials have undergone significant development and the method has enjoyed great popularity. This year, on the occasion of the 10th anniversary of the environment, we would like to announce a new, complex and spectacular educational environment, which is also an improved version of the previous one. The environment uses 6 learning steps to guide users from dance to code using a variety of algorithms and courses. It also provides opportunities for both teaching (teachers) and learning (learners).

Kivonat

Napjainkban igen elterjedt az online oktatási környezetek használata, melyek fontosságára az elmúlt időszak során felmerülő vírushelyzet még inkább rávilágított. Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy ezek használata elengedhetetlen, hiszen sokszor tőlünk független okokból át kell költöznünk az online világba. 2011-ben létrejött egy olyan oktatási környezet, amely különleges, a szokásostól eltérő módon mutat be informatikai algoritmusokat. Azóta, az ehhez kapcsolódó tananyagok jelentős fejlődésen mentek keresztül és a módszer nagy népszerűségnek örvend. Idén, a környezet 10 éves érvfordulója alkalmából egy új, komplex és látványos oktatási környezetet szeretnénk közzétenni, amely egyben az előző környezet egy továbbfejlesztett változata. A környezet 6 tanulási lépés segítségével vezeti el a felhasználókat a tánctól egészen a kódig különféle algoritmusok és tanfolyamok segítségével. Emellett lehetőséget biztosít úgy a tanításra (tanárok), mint a tanulásra (tanulók) egyaránt.

Hivatkozások

Thomas L Naps, James R Eagan, and Laura L Norton. Jhavi-an environ-ment to actively engage students in web-based algorithm visualizations, 2000.

Grissom, S., McNally, M. F., & Naps, T. (2003, June). Algorithm visualization in CS education: comparing levels of student engagement. In Proceedings of the 2003 ACM symposium on Software visualization (pp. 87-94).

Eszter Jáhel Nagy, Pálma Rozália Osztián, Cristian Cosma, Zoltán Kátai,and Erika Osztián. Looking for the optimal interactivity level in thealgorythmics learning...EdMedia + Innovate Learning, 2019:106–114,2019.

Palma Rozalia Osztian, Zoltan Katai, and Erika Osztian. Algorithm visu-alization environments: Degree of interactivity as an influence on student-learning. volume 2020-October. Institute of Electrical and ElectronicsEngineers Inc., 10 2020.

Osztián Pálma Rozália, Osztián Erika, and Kátai Zoltán. Algoritmus-vizualizációs környezetek: Az interaktivitás tanulási eredményekre valóhatása, 2020.

Rinderknecht, C. (2014). A survey on teaching and learning recursive programming. Informatics in Education-An International Journal, 13(1), 87-120.

Give'on, Y. S. (1990). Is recursion well defined??. Computers & Education, 14(1), 35-41.

Kahney, H. (1983). What do novice programmers know about recursion. In: Proceedings of the Conference on Human Factors in Computing Systems. ACM SIGCHI, ACM Press, Boston, Massachusetts, USA, 235–239

Olson, A.T. (1987). The curricular implications of recursion. In: Proceedings of the Third International Conference for LOGO and Mathematics Education. Concordia University, Montréal, Canada

Barfurth, M., Retschitzki, J. (1987). The pedagogical relevance of children working with recursion. In: Proceedings of the Third Conference “Logo and Mathematical Education”. Montréal, Canada, 3, 164–172.

Greer, J.E. (1989). A comparison of instructional treatments for introducing recursion. Computer Science Education, 1(2), 111–128.

Rubio-Sánchez, M., Hernán-Losada, I. (2007). Exploring recursion with Fibonacci numbers. In: Proceedings of the Twelfth Annual Conference on Innovation and Technology in Computer Science Education. ACM SIGCSE-SIGCUE, ACM Press, Dundee, Scotland, United Kingdom, 359–359.

Rubio-Sánchez, M., Pająk, B. (2006). Fibonacci numbers using mutual recursion. In: Salakoski, T., Mäntylä, Mikko, L. (Eds.), Proceedings of the Fifth Annual Finnish/Baltic Sea Conference on Computer Science Education, 41. TUCS General Publications, Finland, 174–177.

Rubio-Sánchez, M., Urquiza-Fuentes, J., Pareja-Flores, C. (2008). A gentle introduction to mutual recursion. In: Proceedings of the Thirteenth Annual Conference on Innovation and Technology in Computer Science Education. ACM SIGCSE-SIGCUE, ACM Press, Madrid, Spain, 235–239.

Papert, S. (1980). Mindstorms: Children, Computers and Powerful Ideas. First edn, Basic Books.

Piaget, J., Stratz, C. (1974). La chute récurrentielle de dominos alignés. In: Réussir et comprendre. Presses Universitaires de France, 21–33.

Stern, L., Naish, L. (2002a). Animating recursive algorithms. Interactive Multimedia Electronic Journal of Computer-Enhanced Learning, 4(2).

Velázquez-Iturbide, J.A., Pérez-Carrasco, A. (2010). InfoVis interaction techniques in animation of recursive programs. Algorithms, 3(1), 76–91.

##submission.downloads##

Megjelent

2021-10-11