A gumiarábikum mennyiségének hatása az alginát-gumiarábikum kompozitok alkalmazásában
The effect of the amount of gum arabic in the application of alginate-gum arabic composites
Keywords:
biocomposite, gum arabic, alginate, cross-linking, /, biokompozit, gumiarábikum, alginát, térhálósításAbstract
The application of biopolymers in medical devices has a growing trend. These biopolymers are utilized as drug-release components, as well as wound-healing composites. Our work focuses on developing and investigating polysaccharide-based biocomposites, with a great emphasis on elucidating the cross-linking mechanism between the gum arabic and sodium-alginate. The amount of gum arabic (0, 16, and 26 wt%) was also tested for understanding the anionic interaction and optimization of the physical and biological properties of the biocomposites. The successful cross-linking was confirmed by Fourier-transformed infrared (FT-IR), Raman, and nuclear magnetic resonance (NMR) spectroscopies. The obtained porosity, water content, degradation rate, and swelling ratio of the samples were also evaluated. The in vitro bioactivity was tested by immersing the composites in simulated body fluid for up to 42 days confirming the bioactive character.
ÖSSZEFOGLALÓ
A biopolimerek orvostechnikai eszközökben történő alkalmazása növekvő tendenciát mutat. Ezeket a biopolimereket gyógyszerfelszabadító komponensként, valamint sebgyógyító kompozitként használják. Munkánk középpontjában a poliszacharid alapú biokompozitok fejlesztése és vizsgálat áll, nagy hangsúlyt fektetve a gumiarábikum és nátrium-alginát közötti térhálósodási mechanizmusok feltárására. Az anionos kölcsönhatás megértése és a biokompozitok fizikai és biológiai tulajdonságainak optimalizálása érdekében változtattuk a gumiarábikum mennyiségét (0, 16, és 26 m/m%). A sikeres térhálósítást Fourier-transzformációs infravörös (FT-IR), Raman, és mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiákkal igazoltuk. A kapott minták porozitását, vízigényét, lebomlási sebességét és duzzadási arányát is teszteltük. Az in vitro bioaktivitást pedig a minták szimulált testnedv folyadékba történő 42 napos áztatásával bizonyítottuk, megerősítve a bioaktív jelleget.