Az ajkai barnakőszenek jellemzői és bányászatának veszélyei
The characteristics of Ajka (W Hungary) brown coals, and the dangers of their mining
Keywords:
brown coal, Ajka Coal Formation (ACF), underground mining, fossil resin (Ajkaite), mining hazards, /, barnakőszén, Ajkai Kőszén Formáció (AKF), földalatti bányászat, fosszilis gyanta (ajkait), bányászati veszélyekAbstract
Hungary approx. 85-million-year-old (Upper Cretaceous) coal seams are situated in the SW part of the Transdanubian Mountain Range. The name of the coal beds is Ajka Coal Formation (ACF). Upper Cretaceous brown coal near the town of Ajka had been mined between 1865-2004. The gross calorific value of the brown coal mined here was 8-16.7 MJ/kg, its vitrinite reflectance (Ro) varied between 0.47-0.48% and 0.56%. Due to its total sulfur content of over 3%, the Ajka sub-bituminous coal was one of the high-sulfur coals. The unique characteristics of these coals was that fossil resin (Ajkaite) could be found in individual coal seams, and their radioactivity was high.
Coal mining in the area had been mainly hampered by the continuous water intrusions, but a mine fire claimed most of the lives.
Kivonat
Magyarország kb. 85 millió éves (felső kréta) kőszéntelepei, a Dunántúli-középhegység DNy-i részén találhatóak. A kőszéntelepes összlet neve Ajkai Kőszén Formáció (AKF). Az Ajka város közeli felső kréta barnakőszenet 1865-2004 között bányászták. Az itt kitermelt barnaszénnek a bruttó fűtőértéke 8-16,7 MJ/kg, a vitrinitreflexiója (Ro) 0,47-0,48% és 0,56% között változott. 3% feletti összes kéntartalma miatt, az ajkai fényes barnakőszén a magas kéntartalmú kőszenek közé tartozott. Ezeknek a szeneknek egyedi sajátsága az volt, hogy az egyes széntelepekben fosszilis gyantát (ajkaitot) lehetett találni, illetve a magas volt a radioaktivitásuk.
A terület szénbányászatot elsősorban a folyamatos vízbetörések hátráltatták, de a legtöbb halottat egy bányatűz követelte.
References
Anderson K.B., Botto R.E., Dyrkacz G.R., Hayatsu R. and Winans R.E. 1989: Analysis and comparison of two Victorian Brown Coal resinite samples. Am. Chem. Soc., Div. Fuel Chem. Prepr. 34/3, 752-758.
Anderson K.B., and Crelling J.C., 1995. Introduction. In Anderson K.B., and Crelling J.C. (eds.), Amber, Resinite, and Fossil Resins. ACS Symposium Series No. 617. American Chemical Society ix–xvii. Washington DC.
Beck C. W. 1966: Analysis and Provenience of Minoan and Mycenaean Amber, I. In: Bilitz J.J. and Willis W.H. et al (eds.) Greek, Roman and Bysantine studies, 7/3, Duke University Press, 191-211 Durham (USA, Észak-Karolina).
Czabalay L. 1988: Az Ajkai Kőszén Formáció őskörnyezeti viszonyai a kagyló és csiga fauna alapján. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1986-ról, 211–227, Budapest.
Császár G & Góczán F. 1988: A bakonyi felső kréta kőszénkutatás és kőszénláp vizsgálat. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1986-ról, 155–178, Budapest.
Császár G. (szerk.) 1996: Magyarország litosztratigráfia alapegységei. Kréta. Kiadja a Magyar Állami Földtani Intézet, 61–76, Budapest.
Csillag G. & Földvári M. 2005: Felső triász gyantatöredék a Balaton–felvidékről. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2005-ről, 37–46, Budapest.
Daróczy S., Dezső Z., Pázsit I., Bolyós A., Nagy J. 1993: Az ajkai talaj és mohák radioaktivitása. Fizikai Szemle XLIII/5, 192–196, Budapest.
Dezső Z., Papp Z., Daróczy S. 1997: Hőerőművi eredetű radioaktív szennyezés és lakossági sugárterhelés Ajkán. Fizikai Szemle XLVII/8. 244–248, Budapest.
Edelstein M. 1937: Az ajkai szén szénkőzettani vizsgálata. Földtani Közlöny. LXVII, 4–6, 109–131, Budapest.
Fejér L., Oswald Gy., Széles L. 1989: A magyarországi kőszenek kéntartalom–felmérésének módszere és eredménye. Központi Földtani Hivatal, 49, Budapest.
Fodor B. 2006: Magyarország szénhezkötött metánvagyona. Földtani Közlöny 136/4, 573–590 Budapest.
Góczán F. 1961: A Déli–Bakony szenon képződményeinek palynológiája. A Magyar Állami. Földtani Intézet Évkönyve XLIX./3, 635–643, Budapest.
Gyalog L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. közös finanszírozása. 171 o., Budapest
Gyalog L. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása), 1:100 000. Magyar Állami Földtani Intézet, 188 o., Budapest.
Haas J., Jocháné Edelényi E., Császár G. & Partényi Z. 1986: A bakonyi szenon kőszénösszlet képződési körülményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1984-ről, 343–354, Budapest
Haas J., Budai T., Hips K., Krivánné Horváth Á. (szerk.), Bércziné Makk A., Harangi Sz., Józsa S., Konrád Gy., Kovács S., Less Gy., Pelikán P., Pentelényi L., Piros O., Rálischné Felgenhauer E., Török Á., Velledits F. 2004: Magyarország geológiája. Triász. ELTE Eötvös Kiadó, 384 o. Budapest.
Hantken M., 1878: A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata. Légrády testvérek 163–183, Budapest.
Hlasiwetz 1871: Harz aus dér Braurikohlen von Ajka im Veszprimer Comitat. Verbandlungen der k. k. Geol. Reichsanstalt, 11, 191-192, Wien.
Ismeretlen szerző 1878: Extraits de diverses publications. Bulletin de la Société minéralogique de France 1/8, 125–146.
Klebs R. 1897: Cedarit, ein neues bernsteinahnliches fossiles Harz Canada's und sein Vergleich mit anderen fossileu Harzen. Jahrb. k. preuss. geol. Landesanst. 199-230, Berlin.
Klespitz J. 1968: Adatok Jókai bánya hidrogeológiájához. Földtani Kutatás, MGSZ., 11/2, 24–35, Budapest.
Klespitz J. 1971: Az ajkai barnakőszén–medence Jókai bánya területének földtani viszonyai Földtani Kutatás, MGSZ., 14/1–2, 6–14, Budapest.
Kopek G. 1961: A Bakony–hegység felső kréta kőszéntelepes összletének ősföldrajzi és hegységszerkezeti vázlata. Földtani Közlöny 91/4, 413–420, Budapest.
Kovács I., Udvardi B., Falus G., Földvári M., Fancsik T., Kónya P., Bodor E. R., Mihály J., Németh C., Czirják G., Ősi A., Vargáné Barna Zs., Bhattoa H. P., Szekanecz Z. & Turza S. 2015: Az ATR FTIR spektrometria gyakorlati alkalmazása néhány – elsősorban földtani – esettanulmány bemutatásával. Földtani Közlöny 145/2, 173–192, Budapest.
Kozma K. 1991: Az ajkai szénbányászat története. Veszprémi Szénbányák kiadványa, 531 o., Veszprém.
Kozma K. 1996: Az ajkai erőmű története. Bakonyi Erőmű Rt (In Hungarian), 399 o., Ajka
Kozma K. 2005: Élt 139 évet, befejezte termelését az ajkai szénmedence utolsó aknaüzeme: Ármin bánya. Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT 138/2, 24–30, Budapest.
Lugosi Gy. 1963: Fedővízbetörések vizsgálata az ajkai szénmedencében. Bányászati Lapok 96/4, 262–267, Budapest.
Majoros Gy. 2002: Uránkutatási munkák története és néhány eredménye a Balaton–felvidéken. In: Szakáll S. és Morvai G. (szerk.): Érckutatások Magyarországon a 20. században, 39–55, Miskolc–Rudabánya.
Makrai L. 2005: Közel 50 év a közép-dunántúli, szénmedencék földtani irányításában. In Horn J. (szerk.): Főgeológusok visszaemlékezései. Bányász Kultúráért Alapítvány, 129-155, Budapest.
Martényi Á., Szűts H. 2008: Volt egyszer egy…Veszprémi Szénbányák. Bányászati és Kohászati Lapok. BÁNYÁSZAT 141/5, 15–21, Budapest.
Martinez-Delclós X., Briggs D.E.G. & Penalver E. 2004: Taphonomy of insects in carbon and amber. Palaeo-geography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 203/1–2, 19-64.
Meinhardt V. 1953: Ajka és Úrkút hidrológiai viszonyai a szénbányászat szempontjából. Hidrológiai Közlöny 33/5–6, 207–211, Budapest.
Némedi Varga Z. 2010: Kőszénföldtan. Bíbor Kiadó, 245 o., Miskolc.
Niedzwiedzki J. 1871: Trinkerit von Gams bei Hieflau in Steiermark. Verbandlungen der k. k. Geol. Reichsanstalt 8, 132-133, Wien.
Paál Á.–né 1961: Az ajkai kréta kőszéntelepek kőszénkőzettani vizsgálatának eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve XLIX/4, Műszaki Könyvkiadó, 871–938, Budapest.
Pápay L. 1996: The distribution of sulphur in Upper Cretaceous brown coals from Ajka (Central, Transdanubia, Hungary). Acta Mineralogica–Petrographica, XXXVII, 89–98, Szeged.
Pastorelli G. 2009: Archaeological baltic amber: degradation mechanisms and conservation measures. Dottorato di ricerca, 103+72 Appendixes, Università di Bologna.
Pauszpertl K. 1909: Az ajkai bányászszerencsétlenség Bányászati és Kohászati Lapok. XLII/1, 5. sz. 273–283, Budapest
Püspöki Z. (főszerk.) 2018: A hazai szénvagyon és hasznosítási lehetőségei. Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 38–43, Budapest.
Rozlozsnik P. 1933–35: A csingervölgyi bányászat múltja, jelene és jövője. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 3., 1179–1230, Budapest.
Sieglné Farkas Á. 1988: Az Ajkai Kőszén Formáció palynosztratigráfiája és fejlődéstörténete. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1986-ról, 179–209, Budapest.
Szabó J. 1871: Az ajkai kőszéntelep a Bakonyban. Földtani Közlöny 1/7, 124–130, Budapest.
Szádeczky–Kardoss E. 1952: Szénkőzettan. Akadémiai Kiadó, 33–35, Budapest.
Szalay S. 1952 Hazai kőszéntelepek radiológiai vizsgálata MTA Műszaki Tud. Oszt. Közl. V/3, 167–185, Budapest.
Szalay S., Almássy Gy., Pesty L., Lovas I. 1959: Magyarország egyes fontosabb kőszénterületeinek átvizsgálása uránium nyomelőfordulás szempontjából. Atomki Közlemények I/1, 7–26, Debrecen.
Vígh F. 1950: Karsztvízprobléma a bányászatban. Bányászati és Kohászati Lapok LXXXIII, 661–674, Budapest.
Vigh E., Szentes F. 1957: Az ajkai szénmedence hidrológiai viszonyai és a vízveszély elleni védekezés módozatai. Bányászati és Kohászati Lapok 90/6, 308–320, 398–412, Budapest.
Zechmeister L. 1926: Adatok az ajkait, egy hazai fosszilis gyanta ismeretéhez. Matematikai és Természet-tudományi Értesítő 43, 332–341, Budapest.
