175 éve született báró Eötvös Loránd – Munkásságának jelentősége kortársai írásainak tükrében

Baron Loránd Eötvös was born 175 years ago – The significance of his work from the perspective of his contemporaries

Authors

  • Csaba HOLLÓ

Keywords:

physics, geophysics, gravitation, Eötvös-pendulum, exploration, /, fizika, geofizika, gravitáció, Eötvös-inga, kutatás

Abstract

Loránd Eötvös was born in Buda on 27 July 1848, during one of the most glorious periods in Hungarian history. His father, Baron József Eötvös Vásáros-Namény (1813-1871), was then Minister of Religion and Public Education. His origins gave him many advantages in terms of acquaintance and contact with the famous people of his time, but also brought with it considerable expectations. He was able to meet these expectations impeccably as a scientist, a university professor and as a man. Like his father, he was a member and then president of the Hungarian Academy of Sciences, and for a short time he was also Minister of Religion and Public Education.
Posterity remembers him primarily as the inventor and developer of the torsion pendulum (Eötvös pendulum). And yet, in the field of physics there is the Eötvös law (related to capillarity), related to gravitational measurements there is the Eötvös effect, the Eötvös correction and there is also a physical unit named after him. He was one of the founders, teachers and first practitioners of geophysics as a science on its own right.  He was revered by his students and colleagues as an internationally recognised great scientist and an academic reformer. He was recognised by industry as a pioneer in the industrial application of science. And all Hungarians saw him as a true patriot. Einstein, on hearing of his death, called him the prince of physics.

Kivonat

Eötvös Loránd 1848. július 27-én Budán született, a magyar történelem egyik legdicsőbb időszakában. Édesapja Vásáros-Naményi báró Eötvös József (1813-1871) ekkor vallás- és közoktatási miniszter volt. Származása sok előnyt jelentett kora híres embereivel való megismerkedése, kapcsolatai terén, ugyanakkor jelentős elvárásokkal is járt. Ennek teljességgel eleget is tudott tenni, mint természettudós, egyetemi tanár, és mint ember. Ugyanúgy mint édesapja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd elnöke, rövid ideig vallás- és közoktatási miniszter is volt.
Az utókor elsősorban az általa feltalált és kifejlesztett torziós-inga (Eötvös-inga) névadójaként ismeri. Pedig van a fizika tudományterületen Eötvös-törvény (kapillaritáshoz kapcsolódóan), a gravitációs mérések területén Eötvös-hatás, Eötvös-korrekció és van róla elnevezve fizikai egység is. Ő a geofizika, mint önálló tudomány egyik létrehozója, oktatója és egyik első gyakorlati alkalmazója.
Tanítványai és munkatársai a nemzetközileg is elismert nagy tudóst, az egyetemi reformert tisztelték benne. A gazdasági szereplők a tudomány ipari alkalmazhatóságának megteremtőjeként ismerték. Minden magyar ember pedig az igazi hazafit láthatta benne. A haláláról értesülő Einstein a fizika fejedelmének nevezte.

References

Fekete Jenő-Mikola Sándor-Pekár Dezső-Rybár István-Tangl Károly: Báró Eötvös Loránd élete és tudományos működése, Franklin-Társulat, Budapest, 1918.

Fröhlich Izidor: Báró Eötvös Loránd Emlékkönyv, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1930.

Pekár Dezső: Báró Eötvös Loránd. Az ötven éves torziós inga, Kiss Akadémia, Budapest, 1941.

Hatvany József: Eötvös Loránd. Nagy tudósok, Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1951.

*** Eötvös Loránd. Wikipédia. https://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_Lor%C3%A1nd

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal III. kötet, Beimel J. és Kozma Vazul, Pest, 1858

Holló Csaba: Jedlik Ányos. Egy túl szerény magyar tudós, TIT, Miskolc, 2012.

Published

2023-06-22