Szikratávírók az első világháborúban
Spark gap transmitters in World War I
Keywords:
wireless communications, spark gap transmitters, World War I, radio stations, /, vezeték nélküli hírközlés, szikratávírók, I. világháború, rádióállomásokAbstract
With the change in combat methods during World War I (mechanized and fast-moving units, aircrafts), communication could only be ensured through wireless telegraphy. The first devices for wireless telegraphy were spark gap transmitters. These devices provided telegraph communication for nearly three decades, with their heyday falling in the period leading up to World War I and the beginning of the war. However, the discovery of the vacuum tube devices in the early 20th century completely eliminated spark gap transmitters during World War I and thereafter.
Kivonat
Az I. világháborúban a harcászati módok megváltozásával (gépesített, gyorsan mozgó alakulatok, repülőgépek) az összeköttetést csak a vezeték nélküli hírtovábbítás biztosíthatta. A vezeték nélküli hírközlés első készülékei a szikratávírók voltak. Ezek a berendezések közel három évtizeden keresztül biztosították távíró-összeköttetést, fénykoruk az I. világháborút megelőző időszakra, illetve a háború elejére tehető. Azonban a XX. század elején felfedezett elektroncsöves berendezések az első világháborúban, illetve azt követően teljesen kiszorították a szikratávírókat.
References
R. Tábori, I. P. Valkó és D. Ambrózy, A hírközlés regénye, Minerva, Budapest, 1967.
J. Gelényi, Magyar Műszaki Parancsnokságok, Csapatok és Alakulatok a Világháborúban 1914-1918, Közlekedési Nyomda, Budapest, 1938.
J. Jáki, Katonai rádiótechnika, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944.
A. A. Huurdeman, The Worldwide History of Telecommunications, John Wiley & Sons, Inc., New Jersey, 2003.
E. Csetri és D. Jenei, szerk., Technikatörténeti Kronológia, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár 1998.
C.-y. K, Amikor még nem volt „S.O.S.”, Magyar Posta, 1937 11(1), 426-427.
G. Sugár, A magyar rádiózás története a felszabadulásig, Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóság, Budapest 1985.
Z. Furkó, Az első kísérletektől a megindulásig (1903–1925), in A 10 éves Magyar Rádió (1925–1935) A csepeli rádióállomás 10 éves története (1914–1924), Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest 1995.
L. Holló, szerk. Az első drótnélküli távirat Budapesten, Magyarország, 1904. december 22. 9.
D. Balás, Az 1906-os adriai szikratávírókísérlet eszközei, Híradástechnika (különszám), 2006, 21–26.
n.n., A képviselőház ülése február 24, Magyarország, 1909. február 25, 4.
Mars, A hadsereg újjászervezése. A reformtervezet ismertetése. A műszaki csapatok, Magyarország, 1909 február 12, 5.
***, A magyarországi hadseregszervezet 1914-ben., Hadtörténeti Intézet és Múzeum, https://magyarezredek.hu/hadtori-leaflet/contents/additionalmilitarysystem.jsp. (Utolsó letöltés: 2021.12.20).
n.n., A hadsereg dróttalan távíró-hálózata, Budapesti Hírlap, 1909. november 26, 11.
n.n., A dróttalan távíró sikere, Népszava, 1909. április 1, 8.
J. Hollós, I. Pfeifer, A technika vívmányai az utolsó száz évben, Athenaeum, Budapest 1905.
B. D. Balás és Z. Rajnai, Magyar katonai rádióállomások és rádiókészülékek 1914–1945, Nemzeti Közszolgáltató Egyetem, Budapest, 2015.
K. S. Gy., Szikratávíró Magyarországon, Világ, 1911. december 24, 6-7.
B. D. Balás, A csepeli szikratávíró-állomás hadi szolgálatban 1914–1918, Haditechnika, 2005. szeptember-október, 15-16.
n.n., A hadsereg rendes költségvetése, Pesti Napló, 1910. október 13, 3.
n.n., Új távíró-ezred szervezése, Budapesti Hírlap, 1911. december 22, 6–7.
n.n., Új vasúti és táviróösszeköttetésünk Bulgáriával, Budapesti Hírlap, 1914 május 28, 20.
Z. Furkó, A 10 éves rádió története, Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest, 1995.
B. D. Balás, Távírótól a rádióig, Ad Librum, Budapest, 2009.
B. Endrődi, A Csepeli Rádióállomás, in: Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve 1994, Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Budapest, 1995.
A. Slaby és G. Kreuzer, A szikratávíró, Franklin-társulat, Budapest, 1912.
B. D. Balás, A központi hatalmak hadseregének korszerű kisrádió-állomása az I. világháború végén, Haditechnika, 2011. 2, 15-18.
Solff, Karl, Telefunken im deutschen Heere, Telefunken Zeitung, 1919. május, 11-24.
S. Mészáros, A 90 éves Tungsram vevőcsőgyártásának története, Híradástechnika,1986, 436-446.
I. Tóth, A budapesti híradástechnikai ipar kezdetei, A Telefongyár első évtizedei, in: Tanulmányok Budapest múltjából, Budapesti történeti múzeum évkönyve, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1971, 309-333.
n.n., Empfangsapparat für Luftschiff und Ballon „System Telefunken", Telefunken Zeitung, 1912. április, 63–66.
