Változó számjegyeink
Our changing numerals / Cifrele noastre schimbătoare
Keywords:
számjegy, római számjegy, hindu-arab számjegyAbstract
We use numbers daily, not only mathematicians, but everybody. We have been using them so much that we have forgotten what a big discovery numerals have been for humanity. Some people consider that this was the biggest discovery of humanity for the last 2000 years.
Roman numerals have spread throughout Europe because of the Roman empire, for almost one and half millennia. But it was very difficult to perform calculations with these early numerals, people used the abacus instead. When Hungarians came into Europe (896 A.D.), they had their own runic writing. But when St.Stephan I. converted Hungarians to Christianity (about 1000 A.D.), they began to use the Roman numerals.
Today we use the indo-arabic numerals. These were introduced into Europe by Fibonacci (by 1200 A.D.), because it was much easier to do calculations with these ones, than with the roman numerals. It took about 2-300 years before Europe became convinced of the usefulness of indo-arabic numerals. From where, how and when did these numerals spread in Transylvania? This article aims to answer these questions, by examining old books and paintings, coins, old churches, church bells and baptismal fonts.
Rezumat
Astăzi folosim cifrele zilnic, nu numai matematicienii, ci cu toții. Le folosim atât de des, încât am și uitat ce mare descoperire au fost cifrele pentru omenire. Unii consideră că cifrele au fost cea mai mare invenție a omenirii din ultimele două milenii.
Cifrele romane s-au răspândit în întreaga Europă datorită Imperiului Roman, pentru aproape un mileniu și jumătate. Dar era foarte greu să se facă calcule cu aceste cifre, se folosea de obicei abacul pentru efectuarea operațiilor matematice. Când maghiarii au venit în Europa (anul 896), au avut sistemul propriu de cifre runice. Dar când regele Stefan I. și-a convertit poporul la creștinism (aproximativ 1000 d. Hr.), au început să folosească și ei cifrele romane.
Azi folosim cifrele indo-arabe. Acestea au fost introduse de Fibonacci (prin anul 1200), pentru că a fost mult mai ușor să se facă calcule cu ele. Totuși au trebuit 2-3 secole, ca europenii să se convingă de utilitatea lor. De unde, când și cum au pătruns aceste cifre în Transilvani. Acest articol își propune să găsească răspunsurile la aceste întrebări, examinînd picturi și cărți vechi, monede vechi, biserici vechi și clopotele lor, cristelnițe de botez.
Kivonat
Naponta használjuk a számokat, nemcsak matematikusok, hanem mindenki. Annyira megszoktuk, őket, hogy már el is felejtettük, mekkora találmány volt ez annak idején az emberiség számára. Vannak akik azt állítják, hogy a számjegyek használata az utóbbi 2000 év legnagyobb találmánya.
A római számjegyek a Római Birodalomnak köszönhetően terjedtek el egész Európában, és majdnem másfél évezreden keresztül egyeduralkodók voltak. De nagyon nehéz volt matematikai műveleteket végezni velük, erre inkább az abakuszt használták. Amikor a honfoglaló magyarok Európába érkeztek (896), saját rovásírásos számjegyeik voltak. De amikor Szent István áttérítette népét a keresztény hitre (1000 körül), a római számjegyeket kezdték használni.
Ma a hindu-arab számjegyeket használjuk. Ezeket Fibonacci vezette be (1200 körül), ugyanis sokkal könnyebb volt matematikai műveleteket végezni velük. Mégis 2-3 századra volt szükség, hogy az európaiak meggyőződjenek e számjegyek előnyeiről. Honnan, mikor, és hogyan kerültek be Erdélybe a ma is használt számjegyeink? Erre keressük a választ régi könyvekben, festményeken, régi pénzeken, templomokban, harangokon és keresztelő medencéken.
References
[BĂLAN, MIHĂILESCU 1985] Ștefan BĂLAN, Nicolae Șt. MIHĂILESCU: Istoria științei și tehnicii în România - date cronologice, Editura Academiei Republicii Socialiste România, București, 1985, 488 o.
[BENKŐ 2002] BENKŐ Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002, 560o.
[BROCKMAN 2001] John BROCKMAN: Az elmúlt 2000 év legfontosabb találmányai, Vince Kiadó, Budapest, 2001, 208 o.
[CHALLONER 2010] Jack CHALLONER: 1001 Találmány amely átformálta a világot, Gabo Könyvkiadó, 2010, 960 o.
[CRUMP 1988] Thomas CRUMP: A számok antropológiája, Édesvíz Kiadó, Budapest, 1988, 212 o.
[FILEP, BEREZNAI 1982] FILEP László, BEREZNAI Gyula: A számírás története, Gondolat, Budapest, 1982, 128 o.
[HESS 1473] HESS Andream (András): Chronica Hungarorum (Budai Krónika), Bude, 1473, 133 o. (pdf).
[HUSZÁR 1996] HUSZÁR Lajos, PAP Ferenc, WINKLER Judit: Erdélyi éremművesség a 16-18 században, Kriterion Könyvkiadó,
Bukarest, 1996, 221 o.
[IUȘKEVICI 1963] A. P. IUȘKECIVI: Istoria matematicii în evul mediu, Editura Științifică, București, 1963, 494 o.
[JAKAB 1870] JAKAB Elek: Kolozsvár története I, Világisító rajzai, Buda, 1870, 640 o.
[KISGYÖRGY 2010] KISGYÖRGY Zolotán: Harangoskönyv–Tornyok magasában Erdélyben, Tortoma Kiadó, Barót, 2010.
[KÁLTI 1358] KÁLTI Mark: Chronica Picta (A magyarok viselt dolgairól), 1358, 146 o. (pdf)
[LEXIKON 2010] KŐSZEGHY Péter föszerk.: Magyar művelődéstörténeti lexikon, X köt., Balassi Kiadó, Budapest, 2010, 496 o.
[MAURER 2004] MAURER I. Gyula: Az erdélyi magyar matematikai élet vázlatos története 1945-ig, Magiszter 2, 2004/3, 92-101.
[MÁRTON 2001] MÁRTON László: Harangok, Pallas-Akacémia Kiadó, Csíkszereda, 2001, 168 o.
[OCHOA 2000] George OCHOA, Melinda Corey: Ghidul cronologic al științei, Editura All Educational, București, 2000, 456 o.
[ÓNODI 1970] ÓNODI Sándor: Tudománytörténeti kaleidoszkóp, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1970, 168 o.
[ORBÁN 1986] ORBÁN Balázs: Torda város és környéke, 1-2 kötet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986, 623 o.
[ORBÁN 1991] ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása, I-II, Babits-Magyar Amerikai Kiadó, Szekszárt, 1991. (hasonmás kiadása: A Székelyföld leírása, I-VI,Ráth Mór Bizománya, Pest, 1868).
[PATURI 1991] Felix R. PATURI: A technika krónikája, Officina Nova Kiadó, Budapest, 1991, 671 o.
[PIOSANO 1343] PISANO, Leonardo: Liber Abaci, 1343, 353 o. (pdf)
[REGIOMONTANUS 1475] Joannes REGIOMONTANUS: Calendarium, Nurembergae, 1475, 61 o. (pdf).
[REGIOMONTANUS 1476] Joannes REGIOMONTANUS: Kalendarium, Venice, 1476, 64 o. (pdf).
[ROSEN 1831] Frederic ROSEN: The Algebra of Mohammed Ben Musa, London, 1831, 349 o. (pdf)
[SAIN 1978] SAIN Márton: Matematikatörténeti ABC, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.
[SEBESTYÉN 1820] SEBESTYÉN Gábor: A római számok, Tudományos gyűjtemény, 1820, IV, Kötet, Pesten, 76-80 o.
[SIMONYI 1978] SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, 488 o.
[THURÓCZY 1488] THUROCZ, Johannes de (Thuróczy János): Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája), Buda, 1488, 344 o. (pdf)
[TOTH 1972] TOTH Alexandru: Apariția și răspîndirea cifrelor în Țările Române, Societatea de științe matematice din Republica Socialistă România, Editura Tehnică, 1972, 135 o.
[TÓTH 1977] T. TÓTH Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei, Művelődés, 1977/11, 36-40 o.
[VARGA 2012] VARGA Csaba: A számjelek és számírás története, Fríg Kiadó, Budapest, 2012, 406 o.
[ZEMPLÉN 1961] ZEMPLÉN Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 317 o.