Történeti szemlélet a természettudományok tanításában

Historical Wievpoint in the Teaching of Sciences / Punct de vedere istoric în predarea științelor naturale

Authors

  • CSORBA F. László

Keywords:

természettudományok tanítása, történeti szemlélet, paradigma, pedagógia

Abstract

The historical thinking in the teaching of the natural sciences can be useful in three ways. On the one hand makes it easier to create links between different disciplines, especially when they has developed at the same time from common ideas (paradigmas). On the other hand these method shows the sciences as a part of the entire culture. Thirdly, since the students, at least temporarily, should be to re-establish themselves on the known researchers thought back-to-back but often conflicting paradigms, evolving at the same time our empathy and our culture of discussion. The historical approach today is a programme of advice worth considering László Németh developed and applied in practice.

Rezumat

Punctul de vedere istoric în predarea științelor naturale este benefic din trei rațiuni. În primul rând ușurează legătura dintre ramurile științei, pe urmă deoarece prezintă științele ca o parte a culturii deschide ochii elevilor pentru a vedea cercetarea științelor ca o parte a culturii. În al treilea rând elevii trebuie să se poziționeze măcar temporar în postura celor care discută păreri contradictorii. Această abordare se datorește scriitorului László Németh.

Kivonat

A történeti szemlélet a természettudományok tanításában három szempontból hasznos. Egyrészt megkönnyíti a különböző tudományterületek közti kapcsolatteremtést, különösen, ha azok egy időben, közös alapgondolatból (paradigmából) fejlődtek ki. Másrészt, mivel a tudományokat a kultúra részeiként mutatja be, fölnyitja az ily módon tanulók szemét arra, hogy a természet rendjének kutatását, mint a teljes műveltség egy szeletét lássák. Harmadrészt, mivel a tanulóknak, legalább időlegesen bele kell helyezkedniük a megismert kutatók egymásra épülő vagy egymással versengő gondolataiba, egyidejűleg fejlődik vitakultúrájuk és empátiakészségük. A történeti megközelítés ma is megszívlelendő programját Németh László dolgozta ki és alkalmazta a gyakorlatban.

References

NÉMETH László 1955: Pedagógiai töredék. in: A felelősség szorításában I-II. p. 863-864 Püski, Budapest.

POLÁNYI MIHÁLY 1997:Az ember tudománya. in: Tudomány és ember. p. 153. Argumentum, Budapest.

KUHN, Thomas 1962: The Structure of Scientific Revolutions. https://projektintegracija.pravo.hr/_download/repository/Kuhn_Structure_of_Scientific_Revolutions.pdf

LAKATOS IMRE I.:Falszifikáció és a tudományoskutatási programok metodológiája. in: Forrai G – Sze-gedi P. (szerk.) 1999: Tudományfilozófia szöveggyűjtemény. Budapest: Áron p.187-219.

Íliász, XVIII. ének (Devecseri Gábor fordítása)

BOTH Mária – CSORBA F. László 2017.: A táj és az ember a tudományban és a művészetben. Kézirat

ARISZTOTELÉSZ: Meteorologika / Meteorology 347a. transl by E.W.Webster. classic.mit.edu/Aristotle/meteorology.html

LOVELOCK, J. 1987: Gaia. A földi élet egy új nézőpontból. Göncöl, Budapest.

BOTH MÁRIA–CSORBA F.LÁSZLÓ 2003.: Források.Természet-tudomány-történet 1. Nemzeti Tankönyv-kiadó, Budapest.

BOTH MÁRIA–BÁNKUTI ZSUZSA–CSORBA F.LÁSZLÓ 2006: A kísérletező ember.Természet-tudomány-történet 2. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

BOTH MÁRIA–BÁNKUTI ZSUZSA–CSORBA F.LÁSZLÓ–HORÁNYI GÁBOR 2011.: A megőrzött idő. Termé-szet-tudomány-történet 3. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

http://mek.oszk.hu/16800/16816

Downloads

Published

2018-12-04

Issue

Section

Articles