Hevesy György, a kémia óriása

György Hevesy, gigantul chimiei / György Hevesy, gigantul chimiei

Authors

  • VARGA János

Keywords:

hafnium, radioaktív nyomjelzés módszer, izotóp, nukleáris orvostudomány, pajzsmirigyek hormonjai, Föld kora, izotóphígításos-, röntgen-fluoreszcenciás-, neutronaktivációs analitikai módszerek, Nobel-díj, Atom a Békéért Díj, Copley-érme, Eötvös Loránd, Kármán Tódor, Polányi Mihály

Abstract

József György Hevesy was both a physicist and a chemist. He graduated in chemistry in Germany. In 1911, he worked in Rutherford's laboratory in Manchester, where he met and made a lifelong friendship with Niels Bohr. In 1913, he discovered the radioactive tracer method. In 1920, he went to Copenhagen and continued his research at Bohr's institute. In 1923 he discovered and analyzed the new element 72, which he named hafnium, the Latin name for Copenhagen. Later on, he often visited Denmark, from where he fled from Nazi persecution to Sweden during the war. At that time, the radioactive tracer method he discovered was widely used throughout Europe, which was recognized by the scientific world by awarding him the 1943 Nobel Prize in Chemistry. He took up Swedish citizenship, but kept his Hungarian passport until the end of his life. Shortly before his death, he visited home once more and received his honorary doctorate from ELTE and the Budapest University of Technology.The Carpathian Basin Chemistry Competition, held every year, bears his name.

Rezumat

József György Hevesy a fost atât fizician, cât și chimist. A absolvit chimia în Germania. În 1911, a lucrat în laboratorul lui Rutherford din Manchester, unde l-a cunoscut pe Niels Bohr și a legat o prietenie de-a lungul vieții cu el. În 1913, a descoperit metoda trasorului radioactiv. În 1920, a plecat la Copenhaga unde și-a continuat cercetările la institutul lui Bohr. În 1923 a descoperit și analizat noul element 72, pe care l-a numit hafniu, denumirea latină pentru Copenhaga. Mai târziu, a vizitat adesea Danemarca, de unde a fugit de persecuția nazistă în Suedia în timpul războiului. La acea vreme, metoda trasorului radioactiv pe care a descoperit-o era folosită pe scară largă în toată Europa, care a fost recunoscută de lumea științifică prin acordarea Premiului Nobel pentru Chimie în 1943. A obținut cetățenia suedeză, dar și-a păstrat pașaportul maghiar până la sfârșitul vieții. Cu puțin timp înainte de moartea sa, a vizitat din nou Ungaria și a primit un distincția de doctor onorific de la ELTE și Universitatea de Tehnologie din Budapesta. Concursul de chimie pentru elevi din Bazinul Carpatic desfășurat în fiecare an îi poartă numele.

 

Kivonat

Hevesy György József egyszerre volt fizikus és kémikus. Németországban szerzett vegyészi diplomát. 1911-ben Manchesterben Rutherford laboratóriumában dolgozott, itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Niels Bohrral. 1913-ben felfedezte a radioaktív nyomjelzés módszerét. 1920-ban Koppenhágába ment és Bohr intézetében folytatta kutatásait. 1923-ban felfedezte és elemezte az új 72. alapelemet, amelynek a hafnium nevet adta, ami Koppenhága latin neve. Később is gyakran megfordult Dániában, a háború alatt innen menekült át a náci üldöztetés elől Svédországba. Ekkor már egész Európában széleskörűen alkalmazták az általa felfedezett radioaktív nyomjelzéses módszert, amit a tudományos világ azzal ismert el, hogy neki ítélték az 1943. évi kémiai Nobel-díjat. Felvette a svéd állampolgárságot, de élete végéig megőrizte magyar útlevelét. Halála előtt nem sokkal még egyszer hazalátogatott, átvette díszdoktori oklevelét az ELTE-n és a Budapesti Műszaki Egyetemen. A minden évben megrendezendő Kárpát-medencei Kémiaverseny az ő nevét viseli.

 

 

References

Bakos Károly: Hevesy György élete, Fizikai Szemle, 1997/1, 16-18 o.

Gergely Anna: Adalékok Hevesy György családtörténetéhez, Fizikai Szemle, 1999/7, 267 o.

Marx György: Marslakók érkezése, 2000, Akadémiai Kiadó. Budapest.

Vértes Attila: Hevesy György és nyomjelzéstechnika. In.: Szemelvények a nukleáris tudomány történetéből

(Szerk.: Vértes Attila) 2009, Akadémiai Kiadó. Budapest.

Radnóti Katalin: Az izotópfogalom történetéhez. A Kémia Tanítása,2008, 5. szám. 7-14. oldalak

Vizi E. Szilveszter: Hevesy György, a magyar Nobel-díjas, Fizikai Szemle, 2001/5-6 145 o.

Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 : Hevesy Pál http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06318.htm

Szalay Sándor: Dr. Hevesy György (1885–1966), Fizikai Szemle, 1966/12 353.o.

Hilde Levi: George de Hevesy Life and work, Rhodos, Copenhagen, 1985, 147 p. (398 tételes bibliográfiát

is tartalmaz)

László Kovács- László Kovács jr.: George de Hevesy 1885-1966, Szombathely, 2000, 66 p. (437 tételes bibliográ-fiát is tartalmaz)

Siegfried Niese: Hevesy György Németországban, Fizikai Szemle, 2001/5-6. 147. o.

Palló Gábor: Hevesy György, Akadémiai Kiadó, 1998, 197 oldal (A Múlt Magyar Tudósai sorozat)

Sárbogárd története (szerk.: Farkas G.), Sárbogárd, 1989. 67.

Zsidó lexikon (szerk.: Újvári Péter) Budapest, 1929: 766.

Pfeiffer Károly: Fejér vármegye 1848. évi zsidó összeírása, Székesfehérvár, 1940. 43.

Emlékek apánkról, Hevesy Györgyről; Beszélgetés Hevesy leányaival, Fizikai Szemle, 1998/10 346. o.

Gróh Gyula levele a Nobel-Alapítványnak Hevesy ajánlására

Bakos Károly: Hevesy György élete, Fizikai Szemle, 1997/1 16 o.

Siegfried Niese: Hevesy György Németországban, Fizikai Szemle, 2001/5-6, 147 o.

Hevesy György: Az izotóp indikátorok módszere, Természet és Technika, 1949, 141–142. o.

Svédországba vitte Hevesy György Nobel-érmét a fia, MTA hírek, 2015-09- 22

The origin of nuclear medicine http://www.nbi.ku.dk/english/www/george_/de_hevesy/

Downloads

Published

2024-11-03

Issue

Section

Articles