A „Gellérthegy” nevű főalappont múltja, jelene, jövője

The „Gellérthegy” controlpoint – past, present, future

Authors

  • SEBŐK Tamás

Keywords:

Gellérthegy, Citadella, construction, coordinate systems, projection systems, /, építkezés, koordináta rendszerek, vetületi rendszerek

Abstract

An actuality these days is the reconstruction of the fortress on top of Mount Gellért in the heart of Budapest, that houses Hungary’s most important control-point, named „Gellérthegy”. This is the largest reconstruction of the Citadella since the fortress was built. This unique control point was built in 1934.

Why we give this point a unique, or special marker? Because it manifests, designates, even more marks out the origin or the main meridian of the different coordinate siystems that were used earlier or are being used in Hungary nowadays. In the early years of the 1800-s, when the Habsburg Empire decided on making new topographic maps of the entire empire, the maping began without a projection system. Later on the work continued with a stereographic and three cylindrical projection systems until we got the modern projection system called EOV (implemented in 1975) that we still use today. We can see that the „Gellérthegy” is not just „ any kind of a point”, it has outstanding importance and we definitely want to keep this point for the posterity.

Kivonat

A témának a Budapest szívében elhelyezkedő Gellért-hegyen folyó építkezés ad aktualitást, ahol Magyarország „Gellérthegy” nevű, kiemelkedő jelentőségű alappontja található. A Citadella erőd megépítése óta ez a legnagyobb átépítés a területen, ott, ahol a nevezett alappont 1934-ben létesült.

Miért nevezzük különlegesnek, egyedinek ezt az alappontot? Leginkább azért, mert ez az alappont jelöli ki a Magyarországon használt, illetve jelenleg is használatban lévő koordináta rendszerek/rendszer kezdőpontját, illetve fő meridiánját. A történet az 1800-as évek elején kezdődött, amikor a Habsburg birodalom új topográfiai térképek létrehozását határozta el. A térképezés vetületét, annak technológiájából következően vetületnélküli rendszernek tekintjük. Folytatódott a sztereografikus és a hengervetületi rendszerekkel egészen az 1975-ben bevezetett modern EOV rendszerig. Beláthatjuk, hogy a „Gellérthegy” alappont nem egy a sok közül, ez az alappont kivételes figyelmet érdemel, és mi kifejezetten azon vagyunk, hogy a „Gellérthegy” fennmaradjon az utókor számára is.

References

Dr. Varga József - Vetületi rendszerek és átszámítások (PhD értekezés), Budapest, 2007. https://repozitorium.omikk.bme.hu/bitstream/handle/10890/571/ertekezes.pdf?sequence=1&isAllowed=y (Utolsó letöltés: 2021. 09. 03.)

Homolya András - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Geodézia I. (BSc) 5. előadás - https://edu.epito.bme.hu/local/coursepublicity/mod/resource/view.php?id=48112 (Utolsó letöltés: 2021. 09. 03.)

Papp Gyula: Budapest háromszögelése – Az állami földmérés közleményei I. évfolyam 1-2. szám, 1949

Downloads

Published

2021-09-14