Magyarországi pliocén maar kráterek nyersanyagai: alginit (olajpala) és bentonit
Raw materials of Pliocene maar craters in Hungary: alginite (oil shale) and bentonite
Keywords:
maar crater, alginite, Botryococcus braunii planktonic alga, bentonite, maarkráter, alginit, Botryococcus braunii planktonalga, bentonitAbstract
During geological mapping of the basaltic volcanic region of the Bakony-Balaton Uplands in 1973, the geologists of the Hungarian Geological Institute, discovered remains of a Pliocene (approximately 4 million years ago), maar-type basaltic crater lake in vicinity of the village of Pula (Veszprém County), filled with a specific sedimentary rock. The organic matter of this sedimentary rock is primarily constituted by remains of the hydrocarbon-producing Botryococccus algae. Therefore, the term alginite is used as a synonym for oil shale in Hungary.
Following the exploration of the alginite at Pula, further alginite sequences were found in three maar-type basalt tuff craters, in vicinity of Gérce, Várkesző and Egyházaskesző localities. The latter two craters are filled with alginite and together with the coincident basaltic bentonite. By international standards, considering the shale oil yield of alginite, most of the Hungarian alginite is of low quality.
The most economical application of the alginite mined at Pula and Gérce, as fossil biomass, is as a mineral fertilizer for soil melioration in agriculture. Due to its special composition, it is suitable for changing favorably the structure of sandy loose soils, which have low humus and nutrient contents and poor water regime and deflation. Alginite can also be used to form a fertile layer following the replacement of contaminated, infertile soil.
Attempts to use alginite for human and cosmetic purposes have also been successful. Regardless of whether alginite is used as a healing mud or ointment, it is beneficial in the treatment of arthritis and rheumatic disorders. The soothing and anti-inflammatory effect of alginite and the fact that it does not cause allergic reactions, even on the most sensitive skin, makes it suitable for use in cosmetics.
In 1999, the bentonite mine was opened in the maar crater of Egyházaskesző locality, and its modern processing plant was built. The plant produces various products, primarily drilling mud and bentonite for foundries and insulation work.
Kivonat
A Bakony-Balaton- felvidék bazalt vulkáni területének geológiai térképezése során 1973-ban a MÁFI (Magyar Állami Földtani Intézet) geológusai egy pliocén (kb. 4 millió évvel ezelőtti) maar típusú bazalt krátertavat tártak fel, a Veszprém megyei Pula község közelében, mely egy speciális üledékes kőzettel, töltődött fel. Ezen üledékes kőzetek szerves anyagát elsősorban a szénhidrogént termelő Botryococccus algák maradványai alkotják és ezért Magyarországon az olajpala szinonimájaként használjuk az alginit kifejezést.
A pulai alginit feltárását követően további alginit rétegeket találtak három maar típusú bazalttufa kráterben, Gérce, Várkesző illetve Egyházaskesző közelében. Az utóbbi két krátert alginit és bazalt bentonit tölti ki. A nemzetközi szabványok szerint a magyar alginit legnagyobb része alacsony minőségű, az alginit palaolaj-hozamát figyelembe véve.
A Pulán és Gércén kitermelt alginit, mint fosszilis biomassza, a leggazdaságosabb módon használható fel a mezőgazdaságban, ásványi műtrágyaként talajjavításhoz. Speciális összetétele miatt alkalmas homokos, laza talajok szerkezetének kedvező megváltoztatására, amelyek alacsony humusz- és tápanyagtartalmúak, valamint rossz vízszabályozási és deflációs képességgel rendelkeznek. Az alginit a szennyezett, terméketlen talaj cseréjét követő termőképes réteg kialakításában szintén felhasználható.
Az alginit humángyógyászati és kozmetikai célra történő hasznosítására irányuló kísérletek is kedvező eredménnyel zárultak. Függetlenül attól, hogy az alginitet gyógyító iszapként, vagy kenőcsként használják, kedvező hatás érhető el ízületi gyulladások, reumatikus bántalmak kezelésénél. Az alginit bőrnyugtató illetve gyulladáscsökkentő hatása, valamint az a tény, hogy semmiféle allergiát még a legérzékenyebb bőrnél sem okoz, alkalmassá teszi arra, hogy a kozmetikumokban használják.
1999-ben az Egyházaskeszői maar kráterben megnyílt a bentonitbánya és felépült a hozzá tartozó korszerű feldolgozóüzem. Az üzem különféle termékeket gyárt, elsősorban fúróiszapot, valamint bentonitot öntödék számára és szigetelési munkákhoz.
References
Ágh P. 1985: Savanyú homoktalaj javításának lehetőségei alginittel. Földtani kutatás XXVIII/1-2, 49-52, Budapest.
Anda A. 2003: Az alginit és a perlit különböző arányú keverékeinek üvegházi vizsgálata tőzeg¬gel dúsított homoktalajokon. VII. Nemzetközi Alginit Szimpózium 2002. Földtani kutatás XL/I-II, 70-73, Budapest.
Arató J-né, Bella L-né 1976: A pulai és gércei olajpala technológiai és kémiai vizsgálata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1974 évről, Műszaki Kiadó, 287-300, Budapest.
Balogh K., Árva-Sós E., Pécskay Z., Ravasz-Baranyai L. 1986: K/Ar dating of post-Sarmatian alkali basaltic rocks in Hungary. Acta Miner. Petr. XXVIII, 75–93, Szeged.
Balogh K., Jámbor Á., Partényi Z., Ravaszné Baranyai L., Solti G. 1982: A dunántúli bazaltok K/Ar radiometrikus kora. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1980. évről, Mű¬szaki Kiadó, 243-259, Budapest.
Bates R. L., Jackson J. A. (Eds.) 1980: Glossary of geology. 2nd Edition. American Geological Institute, Falls Church, 751 p., Virgina, USA.
Bence G., Jámbor Á., Partényi Z. 1979: A Várkesző és Malomsok környéki alginit- (olajpala-) és bentonitkutatások eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1977 évről, Műszaki Kiadó, 257-267, Budapest.
Benke I. 2016: Az esztonit. A magyar bentonit alkalmazásának története a mélyfúrásban. Bányászattörténeti Közlemények, 11/2, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, 79-88, Rudabánya.
Dyni J. R. 2003: Geology and resources of some world oil-shale deposits. Oil Shale, 20/3, Estonian Academy Publishers, 193-252, Tallinn.
Egerszegi S. 1953: Homokterületeink termőképességének javítása „aljtrágyázással”. Agro-kémia és Talajtan 2/2, Akadémiai Kiadó, 97-108, Budapest.
Fischer O., Hably L. 1991: Pliocene flora from the alginite at Gérce. Annls hist.-nat. Mus. nat. hung., 83, 25-47 Budapest.
Futó J. 2001: Orrszarvú leletek Puláról. In: Pálfy J. (szerk.): Program, Előadás kivonatok, Kirándulásvezető. 4. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés. Magyarhoni Földtani Társulat, 13–14, Budapest.
Graettinger A. H. 2018: Trends in maar crater size and shape using the global Maar Volcano Location and Shape (MaarVLS) database. J. Volcanol. Geotherm. Res., 357, 1–13.
Greenwood N. N. & Earnshaw A. 1997: Chemistry of the elements. 2nd edition. Butterworth-Heinemann. Fordították (1999): Brücher E., Farkas E., Király R., Kiss T., Lázár J., Sóvágó I., Tóth I., Várnagy K. Az elemek kémiája I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 476-477 Budapest.
Hably L. 2013: Pula pliocén flórája és vegetációja. In: Katona L. T. (szerk.): A pulai kráter-tó – 40 éves az olajpala-kutatás. Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre, 11–15, Zirc.
Hajós M. 1976: A pulai Put-3. sz. fúrás felsőpannóniai képződményeinek diatoma flórája. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1974 évről, Műszaki Kiadó, 263-285, Budapest.
Harangi Sz. 2015: Vulkánok – A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. Második bővített és javított kiadás. GeoLitera, SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 141-155, 275-301, Szeged.
Hargitai L. 1981: Dunántúli olajpalák mezőgazdasági hasznosítása. Olajpalák kertészeti-agrokémiai vizsgálata és értékelése. Kertészeti Egyetem Talajtani Tanszék. Kutatási jelentés, MÁFI Adattár, 208, Budapest.
Hargitai L. 1985: Az alginitek agrokémiai értékelése és felhasználási lehetőségük. Földtani kutatás XXVIII/1-2, 29-33, Budapest.
Jámbor Á., Kovács-Pálffy P., Kónya P. 2013: A magyarországi bentonitok keletkezési lehetősé¬geinek áttekintése. Földtani közlöny 143/1, 47–66., Budapest.
Jámbor Á., Partényi Z., Solti G. 1981: A dunántúli bazalt vulkanitok földtani jellegei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1979. évről, Műszaki Kiadó, 225-239, Budapest.
Jámbor Á., Solti G. 1976: A Balaton-felvidéken és a Kemenesháton felkutatott felsőpannóniai olajpala-előfordulás földtani viszonyai. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1974. évről, Műszaki Kiadó, 193-219, Budapest.
Jugovics L. 1969: A dunántúli bazalt és bazalttufa területek. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1967. évről, Műszaki Kiadó, 75-82, Budapest.
Juhász A. Z. 1989: A várkeszői bentonittípus technológiai tulajdonságai. Földtani kutatás 32/4, 65–70 Budapest.
Katona L. T., Kutasi Cs., Papp B., Tóth S. 2014: Újabb szenzációs őslénytani leletek a pulai alginitbányából. A magyar természettudományi múzeum évkönyve, 106, 117-140, Budapest.
Kordos L., Lacombat F., Katona L. T. 2013: Gerinces ősmaradványok a pulai alginitbányából In: Katona L. T. (szerk.): A pulai kráter-tó – 40 éves az olajpala-kutatás. Bakonyi Természet¬tudományi Múzeum Baráti Köre, 22–29, Zirc.
Kvaček Z., Hably L., Szakmány Gy. 1994: A gércei pliocén flóra. Földtani közlöny 124/1, 69-87, Budapest.
Lazányi J. 2003. Bentonitos tufa jelentősége a homoktalajok javításában. In: Lazányi J. Nábrádi A. (szerk.): Agrárgazdaság Vidékfejlesztés és Agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA), Debrecen, 2003. április 1–2, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (DE ATC), 4–8, Debrecen.
Mezősi J., Mucsi M. 1976: Data on the Geology and Mineralogy of the oil shale occurrence at Pula, Hungary. Acta Miner. Petr. XXII/2, 195-220, Szeged.
Nagy L-né 1976: A dunántúli olajpala-kutató fúrások rétegsorának palinológiai vizsgálata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1974 évről, Műszaki Kiadó, 247-261, Budapest.
Nemecz E. 1973: Agyagásványok. Akadémiai Kiadó, 19-62, 129-182, Budapest.
Pápay L. 2006: Kristálytan, ásvány-, kőzettan. JATEPress, 242-247, 371-413, Szeged.
Papp K. 1985: Alginit és perlitkeverék hatása a termőközegben. Földtani kutatás XXVIII/1-2, 39-48, Budapest.
Pászti A. 2004: A pulai alginitbánya halfosszíliáinak őslénytani és paleoökológiai vizsgálata. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 2003–2004, XXVII-XXVIII, 291–298, Salgótarján.
Pourhakkak P.,Taghizadeh M., Taghizadeh A., Ghaedi M. (2021): Adsorbent, in: Interface Science and Technology 33/ 2, Elsevier, 71-210, Amsterdam.
Ravasz Cs. 1976: A pulai és gércei olajpala kőzettani vizsgálata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1974 évről, Műszaki Kiadó, 221-245, Budapest.
Solti G. 1981: A pulai gejzirit. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1979 évről, Műszaki Kiadó, 241-247, Budapest.
Solti G. 1985: Az alginit (olajpala) kutatása és felhasználási lehetősége Magyarországon. Földtani kutatás XXVIII/1-2, 11-20, Budapest.
Solti G. 1988: Az egyházaskeszői tufakráterekben települő bentonit és alginit telep. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1986 évről, Műszaki Kiadó, 379-397, Budapest.
Solti G. 1996: Az olajpalák, alginitek földtana. A Kárpát-medence olajpala és alginit telepei. In: Hetényi M. (szerk.) Maar típusú olajpalák Magyarországon. Szerves geokémiai jellemzők. JATEPress, 4-33, Szeged.
Solti G. 2006: Gyógyító kőzetek. Alginit gyógytermékek és kozmetikumok. Kézirat, 26 o., Pilis¬csaba.
Solti G. 2007: Alginittel jobb, egészségesebb... Biokultúra, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, XVIII/5, 7-8, Budapest.
Solti G. 2021: ALGINIT a Kiemelkedő Nemzeti Érték. Általános földtani és geofizikai ismeretek. CD Piliscsaba.
Solti G., Szabó V. 1985: Az egyházaskeszői alginites-bentonit talajtani vizsgálata. Földtani kutatás XXVIII/1-2, 95-111, Budapest.
Solti G., Szolnoky Gy., Földi I., Juhász T. 1985: Meszes homoktalajok javításának lehetősége alginittel Izsákon. Földtani kutatás XXVIII/1-2, 53-57, Budapest.
Stefanovits P.,•Filep Gy.,•Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó 470 o., Budapest.
Szabó V. 1985: Alginitekkel végzett növénytermesztési adszorpciós kísérletek. Földtani kutatás XXVIII/1-2, 21-27, Budapest.
Szádeczky-Kardoss E. 1952: Szénkőzettan. Akadémiai Kiadó, 25-28, 100-101, Budapest.
Tállai M. 2011: Bentonit és zeolit hatása savanyú homoktalajok tulajdonságaira és biológiai aktivitásának változására. Értekezés a doktori (Ph.D) fokozat megszerzés érdekében a nö¬vénytermesztési és kertészeti tudományágban, 147 o., Debrecen.
Tombácz E., Szekeres M., Baranyi L., Michéi E. 1998: Surface modification of clay mine-rals by organic polyions, Colloids Surfaces A: Physicochemical and Engineering Aspects, Elsevier, 141/3, 379–384.
Yen T. F., Chilingarian G. V. (Eds.) 1976: Oil shale: Developments in Petroleum Science 5. Elsevier Scientific Publishing Company, 1-12, Amszterdam-Oxford- New York.
Zentay T., Vitális Gy. 1987: Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagai. Módszertani közlemények XI, Magyar Állami Földtani Intézet, 120 o., Budapest.
