Töredékek a mértékegységek történetéből: a hosszúság és a méter
Fragments from the history of units of measurement: length and the metre
Keywords:
metric system, measurement, metre, length, /, méterrendszer, mérés, méter, hosszúságAbstract
In today's globalised world, after the information revolution, the ever faster developing fields of information technology allow us to have a rapid flow of knowledge. The question arises: is the Guttenberg Galaxy still necessary? We wrongly believe that the most of human knowledge is accessible with the internet, thus making books less needed. .. In the social and natural sciences we have a summarising goal, in addition to our exploratory and expressive activities. The aim of the following text is to introduce the development of the metric system - and within that, the meter itself - in an informative and interesting way.
Kivonat
Korunk globalizálódó világában, az információs forradalom után, a szamítástechnika egyre gyorsabban fejlődő területei, lehetővé teszik számunkra az ismeretek gyors áramlását. Feltevődik a kérdés, hogy szükség van-e még a Guttenberg-Galaxisra? Tévesen gondoljuk azt, hogy az ismeretek jelentős hányada megtalálható az interneten, ezáltal a könyvek értéküket vesztik... Az embernek a mai napig, akárcsak a társadalom- vagy természettudományok területén, a felfedező és kifejező tevékenységén túl, összegző feladata is van. Jelen írás a teljesség igénye nélkül prábálja meg, informatívan és érdekesen bemutatni a mértékegységek, ezen belül a méter kialakulásának történetét. Egy szintézis ez, ami egy sajátos nézőponton keresztül próbálja meg az olvasó elé tárni, érdekes, de túlzottan emberi mintákkal tarkított történetét a méterrendszernek.
References
Busics Gy., Tóth S. A királyi öl hossza, Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020.
Dr. Gazsó I. A mérés és a mértékegységek története, tanítása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1972.
Ádám J. Az egységes mértékegységrendszer kialakítása, fenntartása és továbbfejlesztése, Geodézia és kartográfia, 2019/3 (71. évf.) , 4-15.
Lévai A. Cs., Pásztor L. Hosszúságegységek kialakulása; Hosszúságmérési módszerek I., NME Közleményei, Miskolc, IV. Sorozat, Természettudományok, 26(1985) kötet, 201-216.
Lukács E., Tarján R. Megmérjük a világot, Gondolat, Budapest, 1978.
Babák Gy. Méréstechnika, Szent István Egyetem, 2011.
Csótó M. Mérni annyi, mint tudni? Az elektronikus közigazgatás közösségi mérőszámairól, Vezetéstudomány / Budapest Management Review, I. ÉVF. 2019. 2. Szám, 14-31.
Reszler G. „Mindennek van mértéke” – a mérések és mértékrendszerek históriájából, Számok a nyelvek világában, nyelvek a számok világában, Nyíregyházi egyetem, Nyíregyháza, 2020, 8-20.
Velcsov M., Testrésznevekből alakult mértékneveink története: I. Arasz, Néprajz és Nyelvtudomány II, 1958, 49-72.
Mr Pomiro, Histoire du mètre, http://ecole-college.com/img/Maths_et_culture/Histoire_du_metre.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 06. 11).
Dr. Pataki P. Mértékegységek és etalonok kultúrtörténete, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2020.
Wikipedia, Cubit, https://en.wikipedia.org/wiki/Cubit (Utolsó letöltés: 2021. 06. 11).
Havancsák K. Fizikai mérési módszerek tankönyv, 2013, https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0064_65_fizikai_meresi_modszerek_tankonyv/index.html (Utolsó letöltés: 2021. 06. 06).
Atestor – HT Hányas lába volt Nagy Károlynak?, https://muszermania.blog.hu/2011/02/26/hanyas_laba_volt_nagy_karolynak (Utolsó letöltés: 2021. 06. 09).
Wikipedia, History of the metre, https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_metre (Utolsó letöltés: 2021. 06. 11).
Wikipedia, Jean-Charles de Borda, https://en.wikipedia.org/wiki/Jean-Charles_de_Borda (Utolsó letöltés: 2021. 06. 10).
Mi micsoda?, A méter és a méterrúd, http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=1206 (Utolsó letöltés: 2021. 06. 05).
Wikipedia, Méter, https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9ter (Utolsó letöltés: 2021. 06. 10).
Wikipedia, Repeating circle, https://en.wikipedia.org/wiki/Repeating_circle (Utolsó letöltés: 2021. 06. 11).
Wikipedia, Francia forradalom, https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_forradalom (Utolsó letöltés: 2021. 06. 05).
Wikipedia, Mezopotámia, https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezopot%C3%A1mia (Utolsó letöltés: 2021. 06. 07).
Wikipedia, III. Alexandrosz makedón király, https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Alexandrosz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly (Utolsó letöltés: 2021. 06. 07).
Wikipedia, Római Birodalom, https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom (Utolsó letöltés: 2021. 06. 08).
Wikipedia, Frank Birodalom, https://hu.wikipedia.org/wiki/Frank_Birodalom (Utolsó letöltés: 2021. 06. 10).
Wikipedia, Perzsa Birodalom, https://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_Birodalom (Utolsó letöltés: 2021. 06. 13).
Wikipedia, Prótagorasz, https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3tagorasz (Utolsó letöltés: 2021. 06. 13).
A leggyakoribb történelmi mértékegységek:, http://gyorkos.uw.hu/mertekegysegek.htm (Utolsó letöltés: 2021. 06. 13).