Magyarországi eocén kőszenek és bányászatuk fő veszélyei az ÉK-Dunántúli-középhegységben
Hungarian Eocene coals and the main hazards of their underground mining in the NE Transdanubian Mountain Range
Keywords:
brown coal, Dorog Formation (DF), coal seam, mining hazards, /, barnakőszén, Dorogi Formáció (DF), kőszéntelep, bányászati veszélyekAbstract
Middle Eocene brown coals had been mined in several basins in the NE part of the Transdanubia Mountain Range, in some areas for more than two hundred years. The examined coal seams form part of the approx. 40-45 Ma old Dorog Formation. The vitrinite means random reflectance of exploited coals varied between 0.4-0.53 %, the gross calorific values were below 24 MJ/kg, and their average total sulfur content was high, more than 3 wt%. Taking into account the distribution between different forms of sulfur bonds (sulfur distribution), organically bound sulfur accounts for more than 50 % of the total sulfur content of coals.
The Eocene underground coal mining was hindered by collapses, fires, methane and coal dust explosions, as well as water inflows most of the time.
Kivonat
A Dunántúli-hegység ÉK-i részén több medencében közép eocén barnakőszenet bányásztak, egyes területeken több mint kétszáz éven keresztül. A vizsgált kőszéntelepek a kb. 40-45 millió éves Dorogi Formáció részét képezik. A kitermelt kőszenek vitrinitreflexió értékei 0,4-0,53 % között változott, az égéshő értékek 24 MJ/kg alattiak, az átlagos összes kén tartalmuk magas, több mint 3 m/m%. A különböző kén kötésformák közötti megoszlását (kéneloszlást) figyelembe véve, a szerves kötésű kén a szén összes kéntartalmának több mint 50%-át teszi ki.Az eocén földalatti kőszénbányászatot leggyakrabban, omlások, tüzek, sújtólég és szénporrobbanások, valamint vízbetörések hátráltatták.
References
Alföldi L., Kapolyi L. (szerk.) 2007: Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-közép¬hegységben. Rekvi-em a Dunántúli-középhegység karsztvízszint alatti bányászkodásáért. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Babinszki E. et al. (szerk.) 2023: Magyarország litosztratigráfiai egységeinek leírása II. Kainozoos képződ¬mé-nyek. Kiadja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Budapest.
Bajkó A. et al. 1994: A tatabányai szénbányászat története 1894-1994. Tatabányai Bányák Vállalat Alfadat-Press Nyomdaipari Kft, Tatabánya.
Báldiné-Beke M. 2003: A dunántúli eocén kőszénösszletek fedőképződ¬ményeinek rétegtana és paleoökológiája nannoplankton alapján. Földtani Közlöny, 133/3, 325-343, Budapest.
Balogh Cs. 2019: A tatabányai szénbányászat 1946-2004. Az államosítástól az „eocén program” végéig. BKL. Bányászat, Kőolaj és Földgáz, 152/2-3, 44-49, Budapest.
Bechtel A. et al. 2007: The middle Eocene Márkushegy subbituminous coal (Hungary): Paleo¬environmental implications from petrographical and geochemical studies. International Journal of Coal Geology 72/1, 33-52.
Chen-Lin Chou 2012: Sulfur in coals: A review of geochemistry and origins. International Journal of Coal Geology, 100, 1-13.
Csics Gy. 1987: A tatabányai szénmedence bányaüzemei 1896-1987. Kiadja: Az OMBK Tatabányai Csoportja és a Komárom megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum. Tatabánya.
Csuha J. 2015: A dorogi szénbányászat történetének·áttekintése. BKL–Bányászat, 148/1, 24-27, Budapest.
Fehér E. 1998: A Lencsehegyi Szénbánya Kft. jelene és jövője. BKL–Bányászat, 131/5, 455-461 Budapest.
Fejér L., Oswald Gy., Széles L. 1989: A magyarországi kőszenek kéntartalom-felmérésének módszere és ered¬mé-nye. Központi Földtani Hivatal, Budapest.
Fodor B. 2006: Magyarország szénhezkötött metánvagyona. Földtani Közlöny 136/4, 573-590, Budapest.
Gerber P. et al. (szerk..) 1975: Bemutatjuk a Tatabányai Szénbányákat. BKL–Bányászat, 108/6, 355-369, Buda¬pest.
Gerber P. 1978: A Tatabánya–Nagyegyháza–Mány terület földtan-teleptani viszonyai. Földtani Közlöny, 108/1, 18-28, Budapest.
Gerber P. 1987: Vértessomló környékének földtana a barnakőszén-kutatások tükrében. Földtani kutatás, 30/4, 45-54, Budapest.
Gidai L. 1972: A dorogi terület eocénje. Magyar Állami Földtani Intézet évkönyve 55/1, 7-100, Budapest.
Gidai L. 1986: A Vértessomló–Majkpuszta–Oroszlány környéki oligocén barnakőszéntelepek kutatásának lehetőségei. BKL–Bányászat 119/2, 90-98, Budapest.
Gondozó Gy., Reményi V. 1988: 50 éves az oroszlányi szénbányászat. Földtani kutatás, 31/1, 69-74, Buda-pest.
Gyalog L. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása), 1:100 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
Györfi G. 2015: Márkushegy előtt. BKL–Bányászat 148/5, 4-6, Budapest.
Jármai E. 1986: Negyvenéves a dudari szénbányászat. BKL – Bányászat 119/7, 476-489, Budapest.
JUHÁSZ Á. 1983: Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásvány kincsei. Gondolat Könyvkiadó, 190-197, Budapest.
Hantken M. 1878: A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata. Légrádi Testvérek 187-188, Budapest.
Hámor-Vidó M., Hámor T. 2007: Sulphur and carbon isotopic composition of power supply coals in the Pannonian Basin, Hungary. International Journal of Coal Geology, 71/4, 425-447.
Kardics I. 2014: Oroszlány, a 60 éves bányaváros és az oroszlányi szénbányászat rövid története. Montázs Press Kft. Oroszlány.
Kassai F. 1948: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai. Hidrológiai Közlöny, 48/1-4, 4-48, Budapest.
Kmety I., Szenczi Gy. (szerk) 1975: Bemutatjuk a Dorogi Szénbányákat. BKL–Bányászat, 108/12, 792-800, Budapest.
Kopek G. 1980: A Bakony hegység ÉK-i részének eocénje. MÁFI évkönyve 63/1, 5-131, Budapest.
Kovatsits M.-né, Wolf Gy. (1980): A hazai kereskedelmi széntermékek minőségi katasztere. Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és Magyar Szénbányászati Tröszt kiadványa, Budapest-Tatabánya.
Kovács G. 2022: Víztermelő bányaüzemek szerepe Tatabánya vízellátásában, különös tekin¬tettel az 1964–1974 közötti időszakra. In: B. Stenge Cs. (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből III. Alfadat-Press Nyomda-ipari Kft., 49-72, Tatabánya.
Laczó I. 1982: Magyarországi vitrinitreflexió adatok földtani értékelése. MÁFl évi jel. 1980-ról, 417-437, Budapest.
Markó L. 1998: Balinkabánya földtani és vízföldtani viszonyai, szénvagyona. BKL–Bányászat 131/1, 25-30, Budapest.
Martényi Á., Barabás M., Vadász E. 2004: Volt egyszer egy... Oroszlányi Szénbányák. BKL–Bányászat 137/2-3, 2-7, Budapest.
Martényi Á., Sziklai E., Vadász E. 2004: Volt egyszer egy ... Dorogi Szénbányák. BKL–Bányászat 137/1, 13-17, Budapest.
Martényi Á., Szűts H. 2008: Volt egyszer egy... Veszprémi Szénbányák. BKL–Bányászat 141/5. 15-21, Budapest.
Matyi-Szabó F. 1965: A Balinka-Pusztavám közötti reménybeli barnaszén-terület vizsgálata. Bányászati lapok, 98/9, 604-610, Budapest.
Matyi-Szabó F. 1967: Eocén korú reménybeli barnakőszén területek az Északi Bakonyban és a Vértes nyugati előterében. BKL–Bányászat, 100/4, 243-252, Budapest.
Muntyán I., Muntyánné Békési M. 1971: A lencsehegyi dácitelőfordulás földtani jellege és kora. Földtani kutatás, 14/3, 8-14, Budapest.
Nagy G., Szabó N. 1967: Az Esztergom-lencsehegyi eocén barnakőszén-kutatás. Földtani kutatás, 10/1, 7-11, Budapest.
Némedi Varga Z. 2010: Kőszénföldtan. Bíbor Kiadó, 100-136 Miskolc.
Öveges I. 2015: A Márkushegyi Bányaüzem földtani környezete. BKL–Bányászat 148/5, 17-18, Budapest.
Pápay L. 1996: Néhány hazai olajpala oldható szerves anyagának jellemzése, olajpaláink és barnakőszeneink kénmegoszlása. PhD értekezés. JATE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Szeged.
Pera F. 1998: A kisgyón-balinkai szénbányászat története. BKL–Bányászat, 131/1, 9-13, Budapest.
Petricsek J. 2023: A Tatabánya XII/a bányában 1978. február 16-án bekövetkezett sújtólégrobbanás tudományos igényű ismertetése. Bányászati és Kohászat Lapok, 156/1, 24-31, Budapest.
Sóki I. 1973: Nagyegyháza, Csordakút, Mány-környéki bauxit előfordulások. BKL–Bányászat, 106/2, 119-124, Budapest.
Sóki I., 2005: Több mint három évtized a tatabányai kőszénmedence szolgálatában. In: Horn J. (szerk.) Főgeoló¬gusok visszaemlékezései. Bányász Kultúráért Alapítvány, Innova-Print Kft., 157-187, Budapest.
Sóki Imre 2021: A Tatai-medence és környéke földtani kutatásainak története (1740-2004). Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány, Alfadat-Press Kft, Tatabánya.
Szabó L. 1994: Nem csak az ipar kenyere… A 100 éves tatabányai szénbányászat krónikája. Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány, Tatabánya.
Szádeczky-Kardoss E. 1941: A Dunántúli középhegység karsztvízének néhány problémájáról. Hidrológiai Közlöny 21/1-6, 67-92, Budapest. Víztükör adatok
Szádeczky-Kardoss E. 1948: A Dunántúli Középhegység karsztvíz térképe. Hidrológiai Közlöny, 48/1-4, 2-3, Budapest.
Szádeczky–Kardoss E. 1952: Szénkőzettan, Akadémiai Kiadó, 33-35, Budapest.
Széles L. 2005: Közel 40 év az Oroszlányi-kőszénmedence, majd a magyar kőszénbányászat szolgálatában. In: Horn J. (szerk.) Főgeológusok visszaemlékezései. Bányász Kultúráért Alapítvány, Innova-Print Kft., 209-227, Budapest.
Szentiványi F. 1964: Az oroszlányi barnaszén medence bányaföldtani és hidrológiai viszonyai. Bányászati lapok, 97/4, 236-245, Budapest.
Szili J. 1979: A Pusztavámi szénbányászat történeti áttekintése. BKL. Bányászat 112/7, 484-494, Budapest.
Tóth T. 1981: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981. Révai Nyomda 75-81, Budapest.
UN. ECE. 2002: Low rank coal utilization international codification system. + In French, Russian. Economic Commission for Europe. United Nations, New York and Geneva, (Document/ ECE/ENERGY/50), 64 p.
Végh S-né 1977: A Nagyegyháza–Csordakút-Mányi medencék kőszénfekvő képződményei. Földtani kutatás, XX/4, 5-8, Budapest.
Vitális I. 1948: A Nagyegyháza–Mesterberek–Csordakút puszta területe alatt felkutatott paleogén fényes barnaszén. Bányászati és kohászati lapok, 81/2, 33-39, 66-75, 97-108, Budapest.
