Az Igric-barlang őslénytani kutatástörténete
The paleontological research history of the Igric Cave
Keywords:
vertebrates, paleontology, research history, Igric Cave, /, gerincesek, őslénytan, kutatástörténet, Igric-barlangAbstract
Our study reveals the history of the scientific exploration of the Igric Cave (Fig. 1.), located near the town of Aleşd (Élesd), which is one of the richest caves in our country in terms of vertebrate
Kivonat
Tanulmányunk feltárja hazánk gerinces ősmaradványokban, de régészeti leletekben is egyik leggazdagabb barlangjának, az Élesd városhoz közel eső Igric-barlang őslénytani megismerésének, a leletek tudományos feldolgozásának történetét.
fossils and archaeological findings.
References
Balogh E. Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Föld- és Őslénytani Tárának 1942. évi állapotáról, Erdélyi Múzeum, XLVIII(1), 1943, 55–57.
Bittera Gy. Fossilis peniscsontok hazai barlangokból, Barlangkutatás, IV(2), 1916, 62–85.
Codrea, V. Data on the Crocuta spelaea (Goldfuss) material collected from the Igrita Cave (Bihor District) and preserved by the Museum in Cluj-Napoca, Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Geologia, XXXV(1), 1990, 81–92.
Cuvier, G. Sur les ossemens du genre de l’ours, Qui se trouvent d’Allemagne et de Hongrie, Annales du Muséum d’Histoire Naturelle, VII, 1805, 301–372.
Daday J. A pesterei barlangban tett kutatások eredménye, Orvos–Természettudományi Értesitő, II. Természettudományi Szakosztály, V/II(II), 1880, 147–156.
Daday J. Észrevételek Dr. Primics György „Ősemlősök csontja a pesterei barlangból” czimű czikkére, Orvos–Természettudományi Értesitő, II. Természettudományi Szakosztály, V/II(III), 1980, 189–191.
Emődi, I. Necropola de la sfîrşitul epocii bronzului din peştera Igriţa, Studii şi Cercetări de Istoria Veche şi Antică, XXXI(2), 1980, 229–273.
Emődi J. Erdélyi barlangfeliratok a 16–20. századból, Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság–Erdélyi Kárpát Egyesület–Nagyváradi Római Katolikus Püspökség–Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad, 2001.
Gaál I. Csillagászati számításokat igazoló földtani megfigyelések, Természettudományi Közlöny, 73(1119), 1941, 190–205.
Gaál I. Újabb ember- és emlőscsontok Erdély moustérijéből, Közlemények az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából, III, 1943, 1–46.
Ghemiş, C. Istoricul şi stadiul actual al cercetărilor arheologice din endocarstul Munţilor Pădurea Craiului, in: Katócz Z., Emődi A., Lakatos A. (szerk.): Kőbe zárt történelem. Tanulmányok Emődi János 80. születésnapjára, Editura Collegium Varadinum, Nagyvárad, 2021, 283–312.
Hauer, F. Ueber die geologische Beschaffenheit des Körösthales im östlichen Theile des Biharer Comitates in Ungarn, Jahrbuch der Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt, III(1), 1852, 15–35.
Hochstetter, F. Über Reste v. Ursus spelaeus aus d. Igritzerhöhle im Biharer Comitat, Verhandlungen der Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt, 1875(7), 1875, 113–120.
Horusitzky H. Barlangjaink újabb kincse, Természettudományi Közlöny, XLIII(537), 1911, 716–721.
Jánossy D. Die Vögel und Säugetierreste der spätpleistozäne Schichten der Höhlen von Istálókő, Acta Archaeologica Academiae Scientarum Hungariae, V(1–2), 1854, 149–181.
Jurcsák, T., Kessler, E. Evoluţia avifaunei pe teritoriul României I., Crisia, XVI, 1986, 572–615.
Jurcsák, T., Kessler, E. Evoluţia avifaunei pe teritoriul României III., Crisia, XVIII, 1988, 647–688.
Kadić O. A magyar barlangkutatás állása az 1924. évben, Barlangkutatás, X–XIII(1–4), 1925, 49–51.
Kessler, E. Avifauna fosilă şi subfosilă a Munţilor Apuseni (Pleistocen Superior–Holocen), Nymphaea. Folia Naturae Bihariae, X, 1982, 171–181.
Kessler, J. (E.) Fossil and subfossil bird remains and faunas from the Carpathian Basin, Ornis Hungarica, 22(2), 2014, 65–124.
Kessler J. (E.) Water bird fauna in the Carpathian Basin from the beginnings through historical times, Ornis Hungarica, 25(1), 2017, 70–100.
Kessler, J. (E.) Evolution and skeletal characteristics of European owls, Ornis Hungarica, 25(2), 2017, 65–103.
Kessler J. (E.) Evolution and presence of diurnal predatory birds in the Carpathian Basin, Ornis Hungarica, 26(1), 2018, 102–123.
Kessler J. (E.) Evolution of Galliformes and their presence in the Carpathian Basin, Ornis Hungarica, 27(2), 2019, 142–174.
Kessler J. (E.) Evolution of Songbirds (Passeriformes) and their Presence in the Neogene and the Quaternary in the Carpathian Basin, Ornis Hungarica, 28(2), 2020, 158–203.
Koch A. A magyar korona országai kövült gerincesállat maradványainak rendszeres jegyzéke, Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899. augusztus 27–31-ig Szabadkán tartott XXX. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai, 1900, 526–560.
Kordos L. Magyarország barlangjai, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984.
Kormos T. Az 1913. évben végzett ásatásaim eredményei, A Magyar Királyi Földtani Intézet 1913. évi Jelentése, 1914, 498–540.
Kormos T. A barlangi medve (Ursus spelaeus Blumb.) fölösszámú előzápfogairól, Barlangkutatás, II(4), 1914, 199–201.
Kormos T. Az 1914. évben végzett gyűjtő és egyéb utazásaimról, A Magyar Királyi Földtani Intézet 1914. évi Jelentése, 1915, 509–511.
Kormos T. Fossilis csontokon észlelhető kóros elváltozásokról, Állattani Közlemények, 14(1), 1915, 244–252.
Kormos T. A kőszáli kecske és a zerge a magyarországi pleisztocénben, Földtani Közlöny, XLV(10–12), 1915, 268.
Kormos T. Újabb ásatások az lgric-barlangban, A Magyar Királyi Földtani Intézet évi Jelentése 1915-ről, 1916, 558‒567.
Kormos T. Az első fosszilis hiénacsontváz Magyarországon, in: Társulati ügyek, Földtani Közlöny, XLVI(7–12), 1916, 291.
Kovács J. Földtani kirándulások Biharmegyében, a Sebes és Fekete Kőrös közötti vidéken, A Magyar Földtani Társulat Munkálatai, II, 1863, 54–64.
Kubacska A. Paleobiológiai vizsgálatok Magyarországból. A) Paleopatológiai vizsgálatok magyarországi ősmaradványokon. III. Csonttörések, Geologica Hungarica, Series Paleontologica, X(1), 1932, 9–14.
Kubacska, A. Pathologische Untersuchungen an ungarländischen Versteinerungen, II. Geheilte Fracturen am Penisknochen des Höhlenbären, Palaeobiologica, 5, 1933, 159–168.
Kubacska, A. Pathologische Untersuchungen an ungarländischen Versteinerungen, IV. Erkrankungen der Wirbelsäule des Ursus spelaeus Rosenm., Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, XXVIII, 1934, 197–228.
Kubacska A. Patologiai vizsgálatok magyarországi barlangi medvék koponyáján, Matematikai és Természettudományi Értesítő, 52, 1935, 691–694.
Kubinyi F.: Jegyzéke azon ábráknak, melyek Magyarország területén ásadék-ként előforduló gerinczes állatok maradványaira s azok lelhelyeire, valamint azon kőzetek és átmetszetekre vonatkoznak, melyekben az őslénytani maradványok találtatnak, és […] a magyar orvosok és természetvizsgálók XI. nagygyűlése alkalmával ki voltak állítva, A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1865. Augusztus 28-tól Szeptember 2-ig Pozsonyban tartott XI. Nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai, 1866, 260–163.
[Kultsár I.] A Keres Völgye’ Leírásának folytatása, Hazai tudósítások, I/II(14), 1806, 116–117.
Lambrecht, K.. Magyarország fossilis madarai, Aquila, XIX, 1912, 288–320.
Mártonfi L. Előleges jelentés a múlt nyáron az erdélyi Muzeum-egylet választmányának megbizásában tett ásvány-földtani kirándulások eredményeiről, Orvos–Természettudományi Értesitő, II. Természettudományi Szakosztály, IV/I(III), 1879, 207–208.
Mártonfi L. Ásvány-földtani kirándulás a Sebes-Körös völgyébe, Orvos–Természettudományi Értesitő, II. Természettudományi Szakosztály, IV/II(II), 1882, 105–112.
Mártonfi L. Óriások csontjai a biharmegyei pesterei barlangban, Vasárnapi Ujság, XXX(46), 1883, 742–743.
Mottl Mária Az Igricz-Barlang medvekoponyáinak morfológiája, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, XXIX(5), 1932, 177–230.
Mottl Mária Die arctoiden und spelaeoiden Merkmale der Bären, Földtani Közlöny, LXIII(7–12), 1933, 165–177.
Mottl Mária Über Stamm- und Artenmerkmale der Bären, Földtani Közlöny, LXIV(1–3), 1934, 15–25.
Mottl Mária Medvetanulmányaim eddigi eredményei, Barlangvilág, IV(2), 1934, 1–7.
Mottl Mária Zwei neue pleistozäne Säugetierskelette im Museum der Kgl. Ung. Geol. Anstalt, Földtani Közlöny, LXVIII(4–6), 1938, 103–109.
Mottl Mária (A Mussolini-barlang) V. A lerakódások állatvilága, Geologica Hungarica. Series Paleontologica, 14, 1938, 207–308.
Mottl Mária Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében, Beszámoló a Magyar Kir. Földtani Intézet Vitaüléseinek Munkálatairól, 1941(II), 1941, 5–39.
Mottl Mária Einige Betrachtungen über das Klima des ungarischen Moustérien im Spiegel seiner Fauna, A Magyar Természettudományi Múzeum Évkönyve, 35, 1942, 119–128.
Ortmayr T. A barlangok paläontologiai és történeti jelentősége, tekintettel Magyarország, de különösen Délmagyarország barlangjaira, A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1872. sept. 16–21. Herkules Fürdően tartott XVI. Nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai, 1873, 277–290.
Papp K. A barlangi medve hazánkban, Uránia, Népszerű tudományos folyóirat, VI/1, 1905, 31–33.
Petényi S. Bihar vármegyének Sebes és Fekete Körös költi hegylánczolatain tett természettudományi utazásának, rövid vázlata, Magyar Academiai Értesítő, XIV(V), 1854, 224–232.
Petényi S. Bihar vármegyének Sebes és Fekete Körös költi hegylánczolatain tett természettudományi utazásának, rövid vázlata, Uj Magyar Muzeum, II, 1854, 427–435.
Petényi, S. J. Kurze Skizze einer im Biharer Komitate im Monat Juni 1854 von Johann Sal Petényi und Joh Kovács unternommenen naturhistorischen Reise, Zeitschrift für Natur- und Heilkunde, V(51), 1855, 401–405.
Pethő Gy. 1901: Jelentés az 1900, évben fosszil emlősöknek a m. kir, földtani intézet részére való gyűjtése ügyében kifejtett tevékenységről, A Magyar Királyi Föltani Intézet évi Jelentése 1900-ról, 1902, 209–210.
Pop, E. Vechi note naturaliste despre România, Memoriile Secţiunii Ştiinţifice, Seria III, XVIII (1942–1943), 1943, 75–96.
Primics Gy. Ősemlősök csontja a pesterei barlangból, Orvos–Természettudományi Értesitő, II. Természettudományi Szakosztály, V/II(II), 1880, 159–160.
Primics Gy. A barlangimedve (Ursus spelaeus Blumenb.) nyomai hazánkban, Földtani Közlöny, XX(5–7), 1890, 144–173.
Roediger L. A pesterei barlang helyszinrajza, Orvos–Természettudományi Értesitő, II. Természettudományi szak, VI(II), 1881, 183–186.
Szatmári E. A pesterei barlang, Vasárnapi Újság, VIII(5), 55.
Téglás G. Neue Funde von Ursus spelaeus Blum bin Ungarn, Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn, II (1883–1884), 1884, 444–460.
Tasnádi Kubacska A. Untersuchungen an pathologisch veränderten Knochenresten verschiedener Wirbeltiere aus der Höhle von Istálókő, Acta Archaeologica Academiae Scientarum Hungariae, V(1–2), 1954, 193–210.
Tasnádi Kubacska A. Der [sic!] Penisknochen des Höhlenbären, Acta Veterinaria Academiae Scientarum Hungariae, 5(2), 1855, 39–60.
Terzea, Emilia Panthera spelaea (Goldf.) în pleistocenul superior al României, Lucrările Institutului de Speologie «Emil Racoviţă», IV, 1965, 251–283,
Terzea, Emilia Particularităţile morfologice ale ursului de peşteră şi răspîndirea sa pe teritoriul Românei, Lucrările Institutului de Speologie «Emil Racoviţă», V, 1966, 195–231.
Themák E. Az igriczi csontbarlangról, Földtani Közlöny, I(7), 1871, 146–150.
Volgnad, H. [Vette, G.] De draconibus Carpathicis et Transsylvanicis, Miscellanea curiosa medico-physica Academiae naturae curiosum sive Ephemeridum medico-physicarum Germanicarum, IV–V (1673–1674), 1676, 226–229.
Wolf, H. W. Bericht über die geologische Aufnahme im Körösthale in Ungarn im Jahre 1860, Jahrbuch der Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt, XIII, 1863, 265–292.
