A beton savkorróziós ellenállásának fokozása
DOI:
https://doi.org/10.66987/EPKO.2026.15Kulcsszavak:
savkorrózió, vegyi ellenállóképesség, cementkiegészítő anyagok, geopolimer, kloridion-migráció, tartósságAbsztrakt
A beton savkorrózióval szembeni ellenállóképességét a kötőanyag összetétele, a pórusszerkezet, a víz-kötőanyag tényező, az utókezelés, valamint a savas közeg típusa együttesen határozza meg. A portlandcement alapú betonok savas környezetben nem tekinthetők ellenálló, inert anyagnak, ezért a gyakorlati alkalmazásban a cél a károsodási folyamat lassítása és a szerkezet élettartamának növelése. A savállóság fokozásának fontos eszközei a kalcium-hidroxid tartalom csökkentése, a pórusrendszer finomítása, a permeabilitás mérséklése, továbbá megfelelő cementkiegészítő anyagok – például metakaolin, szilikapor, pernye és kohósalak – alkalmazása. A különböző kötőanyag-kombinációk hatása azonban savtípustól, adagolástól és a vizsgálati módszertől is függ. A cikk áttekinti a savkorrózió fő mechanizmusait, a betonösszetétel optimalizálásának lehetőségeit, valamint rámutat arra, hogy a savállóság és a kloridion-behatolással szembeni ellenállás között nem feltétlenül áll fenn közvetlen összefüggés.
Hivatkozások
[1] Kopecskó, K., Horváth, Sz., Kováts, M., Mlinárik, L., Must, A., Somlai, B. Zsovár, Zs. & Balázs, L.Gy.: A beton kémiai ellenálló képességének fokozása - áttekintés az NVKP_16-1-2016-0019 projekt altémájának feladatairól és eredményeiről. In: Balázs, L. György; Salem, G. Nehme; Lublóy, Éva; Kopecskó, Katalin; Hlavicka, Viktor (szerk.), Fokozott ellenálló képességű (kémiai korróziónak fokozottan ellenálló, tűzálló és fagyálló) beton termékek anyagtudományi, kísérleti fejlesztése : TŰZ, FAGY, SAV - NVKP_16-1-2016-0019 Projektbeszámoló, kutatást záró kiadvány. Budapest, Magyarország: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (2021) 562 p. pp. 97-129. 33 p.
[2] Balázs L.Gy. – Kausay T. – Kopecskó K. – Nemes R. – Nehme S.G. – Lublóy É. – Józsa Zs. – Arany P. (2019), „Betonok oldódásos korróziója – szakirodalmi áttekintés”, https://doi.org/10.32969/VB.2019.3.1
[3] Mlinárik, L. Kopecskó, K. (2014), „Effects of long-term acidic treatment on the hydration mechanism of metakaolin (MK) containing cement pastes”, In: J, Bastien; N., Rouleau; M., Fiset; M., Thomassin (szerk.), Proceedings of The 10th fib International PhD Symposium in Civil Engineering, Quebec City, Kanada : Université Laval, pp. 79-84. 6 p.
[4] Mlinárik, L. Kopecskó, K. (2016), „Influence of severe acidic circumstances on hydration and microstructure of cementitious materials”, In: Koichi, Maekawa; Akio, Kasuga; Jun, Yamazaki (szerk.), Proceedings of 11th fib International PHD Symposium in Civil Engineering, Tokió, Japán: University of Tokyo, p. 927, pp. 261-268
[5] Mlinárik, L. Kopecskó, K. (2017), „The influence of combined application of two SCMs on the corrosion and acid attack durability of mortars”, PERIODICA POLYTECHNICA-CIVIL ENGINEERING 61: 2 pp. 313-321, 9 p. https://doi.org/10.3311/PPci.9352
[6] Kopecskó, K., Balázs, L.G. & Péczeli, I.: Protocol for testing the acid corrosion of concrete or reinforced concrete elements with noozle acid-corrosion equipment, 2020, Önkéntes műnyilvántartás száma: 009226, Oltalmi forma, Benyújtás országa: Magyarország
[7] Kopecskó, K., Balázs, L.G. & Péczeli, I.: Vizsgálati protokoll beton ill. vasbeton elemek kémiai ellenállóképességének vizsgálatára forgógépes módszerrel, 2020, Önkéntes műnyilvántartás száma: 009227, Oltalmi forma, Benyújtás országa: Magyarország
[8] Shi, C., Roy, D., Krivenko, P.: Alkali-Activated Cements and Concretes. Taylor & Francis, 2006.
[9] Provis, J. L., van Deventer, J. S. J. (eds.): Alkali Activated Materials: State-of-the-Art Report, RILEM TC 224-AAM. Springer, 2014.
[10] Kopecskó, K., Hajdu, M., Khalaf, A.A. & Merta, I.: Fresh and hardened properties for a wide range of geopolymer binders – An optimization process. CLEANER ENGINEERING AND TECHNOLOGY 21 Paper: 100770, 12 p. (2024). https://doi.org/10.1016/j.clet.2024.100770
[11] Alexander, M., Bertron, A., De Belie, N. (eds.): Performance of Cement-Based Materials in Aggressive Aqueous Environments. RILEM State-of-the-Art Reports, Springer, 2013.
[12] NT BUILD 492 Concrete, mortar and cement-based repair materials: Chloride migration coefficient from non-steady-state migration experiments (1999).
[13] Kopecskó K. (2008), „Kloridion megkötőképesség és kloridmigráció a betonban”, Betonszerkezetek tartóssága, Konferencia kiadvány, Budapest, pp. 141-164.
[14] Kopecskó, K. & Balázs, L.G.: Concrete with Improved Chloride Binding and Chloride Resistivity by Blended Cements. ADVANCES IN MATERIALS SCIENCE AND ENGINEERING 2017 Paper: 7940247 , 13 p. (2017). https://doi.org/10.1155/2017/7940247
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Katalin KOPECSKÓ, Zaid A.A. KHAIQANI, Ali Satar Jaber AL-ASKARY
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
