Bögreszemek szerepe a kályhák hőleadásában
DOI:
https://doi.org/10.66987/EPKO.2026.21Kulcsszavak:
bögrés szemeskályha, banyakemence, cserépkályha, edényboltozat, kerámia az építészetben, népi építészet, CFD hőtechnikai szimulációAbsztrakt
A magyar népi építészet egyik jellegzetes fűtőberendezése, a bögrés szemeskályha a 15. századtól egészen a 20. századig szinte változatlan formában maradt fenn a szegényebb rétegek körében. Ez a tartós jelenlét éles ellentétben áll a főúri kályhák folyamatos formai és funkcionális fejlődésével. Jelen tanulmány célja a bögrés szemeskályha szerkezeti és hőtechnikai sajátosságainak vizsgálata, annak érdekében, hogy magyarázatot találjunk ezen kályhatípus közel ötszáz éves fennmaradására. A kutatás a történeti és tipológiai elemzést számítógépes áramlástani (CFD) szimulációkkal ötvözi. Az eredmények rávilágítanak, hogy a kályha hosszú élettartama jelentős mértékben összetett és hatékony hőtechnikai működésének köszönhető. A kétrészes felépítés – alul vastagabb falú, bögrés szemekkel ellátott hasáb a hőtárolásért, felül vékonyabb falú, tál alakú szemekből álló henger a gyors hőleadásért – optimális felfűtési időt tett lehetővé. A kerámia szemek („bögrék”) nemcsak a hőleadó felületet növelték, hanem másodlagos funkciókat is elláttak.
Hivatkozások
[1] Bátky, Z., Régi sárközi kemence. Néprajzi értesítő 4. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1903, 257–260.
[2] Bátky, Z., Fűtés. In, Bátky Z., Győrffy I., Viski K. (szerk.), A magyarság néprajza I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1933, 287–298.
[3] Csalagovits, J., Népi építkezés emlékei a tolnamegyei Sárközben. Néprajzi értesítő 27. Magyar Nemzeti Mú-zeum, Budapest, 1935, 1–10.
[4] Knézy, J., Szemeskályhák Somogyban. Somogyi múzeumok közleményei 15, Kaposvár, 2002, 161–185.
[5] Madarassy, L., Archeológiai levelek IX. Archeologiai Értesítő 2. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1870, 116–117.
[6] Papp, L., Ásatások a XVI. században elpusztult kecskeméti vidéki falvak helyén. Néprajzi értesítő, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1931, 137–152.
[7] Sabján, T., Bögrés szemeskályhák az Alföldön. In, Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Gyulai katalógusok 11, Gyula, 2002.
[8] Sabján, T., Népi cserépkályhák. 5. kiadás. Terc, Budapest, 2008.
[9] Szabó, K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Országos Magyar Történeti Múzeum, Buda-pest, 1938.
[10] Győrffy, I., 1908. Primitív hajlékok. Néprajzi értesítő 9. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 154–160.
[11] J. István, E., 1964. Sárközi népi cserépedények. In: Szolnoky L. (szerk.), Néprajzi Értesítő 64. Akadémia Ki-adó, Budapest, 91–137
[12] Vizi, M., 2014. A középkori kályhásság Decs-Ete mezővárosában. In: Báti A. & Csoma Z. (szerk.), Tanulmá-nyok a Kárpát-medence anyagi kultúrája köréből I. Agroinform, Budapest, 143–169.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Zsuzsanna NÁDASI-ANTAL
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
