Duzzasztott agyagkavics adalékanyagú betonok maradó törési energiájának változása magas hőmérséklet hatására
The residual fracture energy of expanded clay aggregate concrete subjected to high temperature
Keywords:
lightweight concrete, fracture energy, high temperature, CMOD, expanded clay aggregate, /, könnyűbeton, törési energia, magad hőmérséklet, duzzasztott agyagkavicsAbstract
In case of normal and high-strength concretes significant experimental background and standardized methods are already available for determining and calculating fracture parameters. However, there are still several areas in the fracture mechanics of concretes whose experimental background is incomplete or contradictory. Such area is the description of the residual fracture energy of thermally-damaged concretes. In the present study, I compare the residual fracture energy of expanded clay aggregate concretes and of commonly used quartz gravel aggregate concretes after heat loading.
Kivonat
Szokványos és nagyszilárdságú betonok esetén már jelentős kísérleti háttér és szabványos leírás áll rendelkezésre törési paraméterek meghatározására és számítására. Azonban több olyan terület is található még a betonok törésmechanikai vizsgálatánál, aminek kísérleti háttere hiányos, bizonyos esetekben akár ellentmondásos. Ilyen például a hőterhelt betonok maradó törési energiájának leírása. A bemutatott kísérletsorozatban duzzasztott agyagkavics betonok hőterhelés utáni maradó törési energiáját hasonlítom össze az építőiparban leginkább elterjedt kvarc kavics alapanyagú betonok maradó törési energiájával.
References
EN 1992-1-1. Eurocode 2: Design of concrete structures - Part 1-1: General rules and rules for buildings, 2004
fib MODEL CODE 2010. Berlin, Germany: Ernst&Sohn. 2013, ISBN: 978-3-433-03061-5
Zhang B., Bicanic N., Pearce C. J., és Balabanic G., Residual fracture properties of normal- and high-strength concrete subject to elevated temperatures, Mag. Concr. Res., köt. 52, sz. 2, o. 123–136, 2000.
Bicanic N. és Zhang B., Residual Fracture Toughness of Normal- and High-Strength Gravel Concrete after Heating to 600 °C, ACI Mater. J., köt. 99, sz. 3, o. 217–226, 2002.
Zhang B., Bicanic N., Pearce C. J., és Balabanic G., Discussion on paper: Residual fracture properties of normal- and high-strength concrete subject to elevated temperatures, Mag. Concr. Res., köt. 53, sz. 3, o. 221-224, 2001.
fib Bulletin 8 Lightweight Aggregate Concrete - Recommended extensions to Model, Code 90 - Case studies, Sprint-Druck Stuttgart, 2000
Waubke, N. V. Über einen physikalischen Gesichtspunkt der Festigkeitsverluste von Portlandzementbetonen bei Temperaturen bis 1000°C Brandverhalten von Bauteilen. TU Braunschweig, 1973.
Reunion Internationale des Laboratoires et Experts des Materiaux, Systemes de Construction et Ouvrages (RILEM) Technical Committe 50 FMC. Draft recommendation: determination of the fracture energy of mortar and concrete by means of three-point bend test on notched beams. RILEM Materials and Structures, 1985, 18, No. 106, 285–290.
Lublóy É. Tűz hatása a betonszerkezetek anyagaira, PhD értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, 2008
ISO 834-1. Fire-resistance Tests – Elements of building construction, Part 1: General requirements. 1999
Solyom S., Di Benedetti M., Guadagnini M., Balázs Gy. L .Effect of temperature on the bond behaviour of GFRP bars in concrete, COMPOSITES PART B-ENGINEERING 183 Paper: 107602 , 10 p. 2020
