Két- és háromdimenziós numerikus modellezés közötti különbségek egy hőhidas csomópont állagvédelmi ellenőrzésénél
Differences Between Two- and Three-Dimensional Numerical Modeling in the Condensation Risk Assessment of a Building Joint with Thermal Bridge
Keywords:
thermal insulation, thermal bridge, condensation risk assessment, numerical modeling, building joint, /, hőszigetelés, hőhíd, állagvédelmi ellenőrzés, numerikus modellezés, csomópontAbstract
I conducted numerical modeling using the finite element method to investigate the differences in internal surface temperatures obtained from two- and three-dimensional modeling in a stationary (time-independent) state for a specific structural configuration of a building. From a condensation risk assessment perspective, it can be stated that three-dimensional numerical modeling is justified. In the present study, depending on the geometry of the node or the arrangement of thermal insulation, the surface temperatures yielded from the two-dimensional model were at least 0.5‑1.0 °C higher, but in the worst-case scenario, were 1.1‑2.2 °C higher compared to the three-dimensional model.
Kivonat
Végeselem módszerrel végzett numerikus modellezéssel stacioner (időben állandósult) állapotban vizsgáltam, hogy egy adott épületszerkezeti kialakítás esetén két- és háromdimenziós modellezéssel meghatározott belső felületi hőmérsékletek mekkora mértékben térnek egymástól. Állagvédelem szempontjából kijelenthető, hogy a háromdimenziós numerikus modellezésnek van létjogosultsága. Attól függően, hogy jelen vizsgálatban az adott csomópont geometriája vagy a hőszigetelés vonalvezetése hogyan volt kialakítva, a kétdimenziós modellből a legkisebb felületi hőmérsékletre minimum 0,5‑1,0 °C‑kal, de legrosszabb esetben akár 1,1‑2,2 °C‑kal magasabb érték adódott, mint a
háromdimenziósból.
References
***: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, 2008, https://njt.hu/jogszabaly/2008-176-20-22 (Utolsó letöltés: 2023. 01. 03.)
***: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, 2006, https://njt.hu/jogszabaly/2006-7-20-6F (Utolsó letöltés: 2023. 01. 02.)
Beszédes S.: Műszaki alapok 4.: hőtani alapfogalmak, hővezetés, 2019, https://eta.bibl.u-szeged.hu/3115/ (Utolsó letöltés: 2023. 01. 17.)
DIN Deutsches Institut für Normung e. V.: Wärmeschutz und Energie-Einsparung in Gebäuden – Teil 2: Mindestanforderungen an den Wärmeschutz, (DIN 4108-2:2013-02), 2013.
László K., Grofcsik A., Kállay M., & Kubinyi M.: Fizikai kémia I. – Kémiai termodinamika, Typotex, Budapest, 2012.
Magyar Szabványügyi Testület: Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Fűtési hőszükségletszámítás, (MSZ-04-140-3:1987), 1987.
Magyar Szabványügyi Testület: Építési anyagok és termékek. Hő- és nedvességtechnikai tulajdonságok. Táblázatos tervezési értékek, illetve eljárások a közölt és tervezési hőtechnikai értékek meghatározására, (MSZ EN ISO 10456:2008), 2008.
Magyar Szabványügyi Testület: Épületszerkezetek és épületelemek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. A kritikus felületi nedvességet és a szerkezeten belüli páralecsapódást megelőző belső felületi hőmérséklet. Számítási módszerek, (MSZ EN ISO 13788:2013), 2013.
Magyar Szabványügyi Testület: Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai, (MSZ 24140:2015), 2015.
Magyar Szabványügyi Testület: Épületek hőtechnikai viselkedése. Hőátvitel a talajban. Számítási módszerek, (MSZ EN ISO 13370:2017), 2017.
Magyar Szabványügyi Testület: Épületszerkezetek és épületelemek. Hővezetési ellenállás és hőátbocsátás. Számítási módszerek, (MSZ EN ISO 6946:2017), 2017.
Magyar Szabványügyi Testület: Hőhidak az épületszerkezetekben. Hőáramok és felületi hőmérsékletek. Részletes számítások, (MSZ EN ISO 10211:2017), 2017.
MÉVSZ: Műszaki Irányelv tervezők részére: Bevonatréteggel ellátott, többrétegű, ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kialakítása, 2019.
Nagy B.: Épületfizika előadás, 2022.
Zöld A., Csoknyai T., Horváth M., & Szalay Z.: Az épületenergetika alapjai, Akadémiai Kiadó, Budapest 2019.