A búza (Triticum aestivum L.) összesszelén-tartalma és a talaj típusa közötti összefüggés / Correlation Between the Total Selenium Content of the Wheat Seeds and the Soil Types

Melinda TAMÁS, János CSAPÓ

Összefoglaló


During our research work we investigated the connection between the total selenium content of the
wheat seeds and 16 soil types in two regions (Dobrogea-Baragan region in 2008, and in the Ciuc basin in
2010). The average total selenium content of the wheat seeds in the Dobrogea-Baragan region vas 72.9 μg/kg
in 2009, and 101 μg/kg in 2009, and 82.9 μg/kg in 2010 in Ciuc basin. In the case of the selenium content of
wheat seed samples, it can be concluded that the lowest values were measured in each year when the wheat
grass samples were cultivated regosol (30.2 μg/kg in 2008, 58.2 μg/kg in 2009 and 34.8 μg/kg in 2010), while
the highest values were obtained when the wheat grass samples were cultivated on mollic (typical or litic
chernozem) soil (109 μg/kg in 2008, 133 μg/kg in 2009 and 121 μg/kg in 2010). The correlation between the
wheat samples collected from the same soil type of the both region very strong correlation was obtained both
in 2008-2009 and 2008-2010, because the correlation coefficient was 0.829 in 2009 and 0.906 in 2010. We
examined the correlation between the selenium content of wheat seeds collected always from the same places
of the Ciuc basin in 2009 and 2010. According to the results, the correlation coefficient was 0.896, which
means a strong correlation. The order of the total selenium content of wheat seeds was the same both in
Dobrogea-Bărăgan region and in Ciuc basin regardless of the place of origin. It can be concluded that the
selenium content of the soil, regardless of the region, define significantly the selenium content of the wheat
seeds. The structure and the type of the soil, in addition to the weather conditions, can play important role in
the storage of selenium in wheat seeds.


ÖSSZEFOGLALÁS
Kutatómunkánk során két régióban (Dobrogea-Bărăgan vidékén - 2008-ban és a Csíki-medencében
2009-ben és 2010-ben) vizsgáltuk 16 talajtípus és a talajokon termett búzamagok összesszelén-tartalma közötti
összefüggést. A búzamag minták összesszelén-tartalma a Dobrogea-Bărăgan vidékén átlagosan 72,9 μg/kg,
a Csíki-medencében 2009-ben 101 μg/kg, míg 2010-ben 82,9 μg/kg volt. A legalacsonyabb szeléntartalmat a
földes kopár talajról származott búzaminta (2008-ban: 30,2 μg/kg; 2009-ben: 58,2 μg/kg; 2010-ben: 34,8
μg/kg) esetén mértük, míg a legnagyobb értéket a mollikus (litikus csernozjomszerű) (2008-ban: 109 μg/kg;
2009-ben: 133 μg/kg; 2010-ben: 121 μg/kg) talajnál találtunk. A két vidék azonos talajáról származó búzamagvak
szeléntartalma között mind 2008-2009, mind 2008-2010 vonatkozásában igen szoros összefüggést
kaptunk, hisz az R értéke 0,829 (2009) és 0,907 (2010) volt. A Csíki-medence 2009-2010-es évjáratát összehasonlítva,
ugyancsak rendkívül szoros összefüggést találtuk az ugyanarról a talajtípusról és talajról származó
búzamagok összesszelén-tartalma esetében (R=0,896). Mind a Dobrogea-Bărăgan vidék, mind a Csíkimedence
talajtípusain termett búzamag minták esetében, azonos talajtípusnál, a származási helytől függetleMűszaki
Szemle  68 21
nül, ugyanazt a sorrendet kaptuk, a búzamag minták összesszelén-tartalmát illetően. Levonhatjuk tehát azt a
következtetést, hogy a talaj Se-tartalma, tájegységtől függetlenül, szignifikáns mértékben megszabja a búzamag
szeléntartalmát. Az időjárási körülmények mellett a talaj szerkezete és típusa fontos szerepet játszhat a
szelén búzamagban való elraktározódásában.

Kulcsszavak


type of soil, wheat, total selenium content / talajtípus, búza, összeszelén-tartalom

Teljes szöveg:

PDF

Bibliográfiai hivatkozások


Anton, A.A. – Ross, K.A. – Lukow, O.M. – Fulcher, R.G. – Arntfield, S.D.: Influence of added bean flour

(Phaseolus vulgaris L.) on some physical and nutritional properties of wheat flour tortillas. Food Chemistry, 2008.

33-41.

Broadley, M. R. – Alcock, J. – Alford, J. – Cartwright, P. – Fairweather-Tait, S. J. – Foot, I. –Hart, D. J. – Hurst,

R. – Knott, P. – McGrath, S. P. – Meacham, M. C. – Norman, K. – Mowat, H. – Norman, K. – Stroud, J. L. –

Tovey, M. – Tucker, M. – White, P. J. – Young, S. D. – Zhao, F. J.: 2010. Selenium biofortification of highyielding

winter wheat (Triticum aestivum L.) by liquid or granular Se fertilisation. Plant Soil. 32. (1–2): 5–18.

Műszaki Szemle  68

Broadley, M. R. – Whit, P. J. – Bryson, R. J. – Meacham, M. C. – Bowen, H. C. – Johnson, S. E. – Hawkesford,

M. J. – McGrath, S. P. – Zhao, F. J. – Breward, N. – Harriman, M. – Tucker, M.: 2006. Biofortification of UK

food crops with selenium. Proceedings of the Nutriton Society. 65: 169–181.

Clark, L. C. – Cantor, K. P. – Allaway, W. H.: 1991. Selenium in forage crops and cancer mortality in United

States counties. Archives of Environmental Health. 46: 37–42.

Combs, G. F.: 2001. Selenium in global food systems. British Journal of Nutrition. 85: 517–547.

Combs, G. F.: 2005. Current evidence and research needs to support a healt claim for selenium and cancer

prevention. Journal of Nutrition. 135: 343–347.

Craig, P. J.: 1986. Organometallic compounds in the environment. Longman Group Ltd.. London. 255–277.

FAO, WHO: 2001. Human Vitamin and Mineral Requirements. Food and Agriculture Organization of the United

Nations. World Health Organization. Food and Nutrition Division FAO Rome. 15: 235–250.

Fordyce, F. M.: 2013. Selenium deficiency and toxicity in the environment., Essentials of Medical Geology. 375–

Gawalko, E. J. – Garrett, R. G. – Nowicki, T. W.: 2001. Trace elements in western Canadian hard red spring

wheat (Triticum aestivem L.): levels and quality assurance. J Assoc Anal Intl. 84: 1953−1963.

Gissel-Nielsen, G. – Gupta, U. C. – Lamand, M. – Westermarck, T.: 1984. Selenium in soils and plants and its

importance in livestock and human nutrition. Advances in Agronomy. 37: 397–460.

Gondi, F.: 1991. Environmental geochemistry: the example of selenium. In: Pais, I. Ed.: Cycling of nutritive

elements in geo- and biosphere. KÉE. Budapest. 5–18.

Kádár I. (1998): Szelén forgalma a talaj-növény rendszerben. In: A szelén szerepe a környezetben és egészségvédelemben.

(Szerk.: Cser, M. – Sziklainé, L. I.). Budapest. 6-19.

Kádár I.: 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon.

Regiocon Nyomda. Kompolt. Budapest. 388.

Kádár I.:2012. A főbb szennyező mikroelemek környezeti hatása. Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest. 359.

Lăcătuşu R. – Lungu, M.– Aldea, M. M. – Lăcătuşu, R. – Stroe, V. M – Rizea, N. – Lazăr, R.: 2010. Selenium in

rock-soil system in the South-Eastern part of Romania. Journal of Agricultural Sciences. 42. (4): 199-204.

Lăcătuşu, R. – Stanciu-Burileanu, M. M. – Lungu, M.– Rîşnoveanu, I. – Rizea, N. – Lazăr, R. – Calciu, I. –,

Eftene. A. – Stroe, M. V.: 2013. Selenium in some sandy soils of Southern Oltenia Romania. Soil Science. 47. (2):

-22.

Lăcătuşu, R. – Stanciu-Burileanu, M. M. – Rîşnoveanu, I. – Lungu, M.– Rizea, N. – Lăcătuşu, A. R.– Lazăr, R.:

Selenium in Salsodisols located in the Călmăţui and Buzău rivers Valleys. Factori şi procese pedogenetice

în zona temperată. 11. (1): 33-42.

Lungu, M. – Lăcătuşu, A. R. – Stanciu-Burileanu, M. M. – Lazăr, R. – Rizea, N. – Stroe, M. V.: 2013. Selenium

mobilitzation in some soils of Romania. Soil Forming Factors and Processes from the Temperate Zone. 12, 2. 9–

MacPherson, A. – Barclay, M. N. I. – Scott, R. – Yates, R. W. S.: 1997. Loss of Canadian wheat imports lowers

selenium intake and status of the Scottish population. In: Fischer, P. W. F. – Abbe, M. R. L. – Cockell, K. A. –

Gibson, R. S. (eds.). Trace elements in man and animals-9. National Research Council Press, Ottawa. 203–205.

Mayland, H. F. – James, L. F. – Panter, K. E. – Sonderegger, J. L.: 1989. Selenium in seleniferous environments.

In: Jacobs, L. W. (ed.). Selenium in Agriculture and the Environment. SSSA Special Publication. Soil Science of

America and American Society of Agronomy. Madison. WI. 15–50.

Mikkelsen, R. L. – Page, A. L. – Bingham, F. T.: 1989. Factors affecting selenium accumulation by agricultural

crops. In: Jacobs, L. W. (ed.)., Selenium in Agriculture and the Environment, SSSA Special Publication No. 23

Soil Science of America and American Society of Agronomy, Madison, WI, 65–94.

Oldfield, J. E.: 1999. Selenium World Atlas. Selenium–Tellurium Development Association, Grimbergen. Belgium.

Patócs, I.: 1990. Occurance of heavy metals, toxic elements in the soils of Hungary. In: Pais, I. (ed.). Hardly

known trace elements. KÉE. Budapest. 19–30.

Pyrzynska, K.: 2002. Determination of selenium species in environmental samples. Microchim. Acta. 140: 55–62.

Rasmussen, L. B. – Hollenbach, B. – Laurberg, P. – Carlé, A. – Hög, A. – Jorgensen, T. – Vejbjerg, P. – Ovesen,

L. – Schomburg, L.: 2009. Serum selenium and selenoprotein P status in adult Danes-8-year followup. Journal of

Trace Elements in Medicine and Biology. 23: 265–271.

Tan, J. N. – Huang, Y. J.: 1991. Selenium in geo–ecosystem and its relation to endemic diseases in China. Water

Air and Soil Pollution. 57–68.

Tan, J. N.: 1989. The atlas of endemic diseases and their environments in the People’s Republic of China. Science

Press, Beijing. 194.

Whanger, P. D.: 2004. Selenium and its relationship to cancer: an update. British Journal of Nutrition. 91: 11–28.

Zayed, A. – Lytle, C. M. – Terry, N.: 1998. Accumulation and volatilization of different chemical species of

selenium by plants. Planta. 206: 284–292.


Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN Print: 1454-0746; ISSN Online: 2458-0201