Vitalizmus a 20. század fordulóján

Vitalism at the turn of the 20th century / Vitalismul la începutul secolului XX

  • CSORBA F. László
Keywords: vitalizmus, vis vitalis, Prohászka Ottokár

Abstract

 

Vitalism is an intellectual flow which aims to separate the organic and inorganic systems. Its splendor coincided with the birth of organic chemistry at the beginning of the 19th century. The endeavor which aimed to trace back the life-operations to a special force (vis vitalis) present only in living creatures failed due to the evidences of chemical experiments. During the second half of that century the core problem of vitalism was formulated in many other ways, for instance in the fields of cell theory (Pasteur, Schwann), genetics (Mendel, Naegeli), or literature (Madách). Theologians also took part in the debate. Through an interesting study (Ottó Prohászka – Mint rejlik a csírában az élet?, 1890) we may glance into the arguments of someone with a broad mind. In this work many questions arose that – if rephrased – may lead to the front lines of current biological researches, indicating the lasting effect of the problems described by vitalism.

 Rezumat

Vitalismul este un curent intelectual care are ca scop separarea sistemelor organice și anorganice. Înflorirea lui a coincis cu nașterea chimiei organice la începutul secolului al XIX-lea. Efortul care urmărea să reducă funcționările vitale la o forță specială (vis vitalis) prezentă doar în organisme vii a eșuat din cauza rezultatelor experimentelor chimice. În a doua jumătate a secolului, problema centrală a vitalismului a fost formulată în multe alte moduri, de exemplu în domeniile teoriei celulare (Pasteur, Schwann), genetică (Mendel, Naegeli) sau literatură (Madách). La dezbateri au participat și teologii. Printr-un studiu interesant (Ottó Prohászka: Mint rejlik a csírában az élet?, 1890) putem arunca o privire la raționamentul unui gânditor cu vederi largi. În această lucrare apar multe întrebări care – dacă sunt reformulate – pot duce la liniile frontale ale cercetărilor biologice actuale, indicând efectul de durată al problemelor descrise de vitalism.

Kivonat

A vitalizmus az élettelen és élő rendszerek elkülönítését célzó szellemi áramlat, mely fénykorát a 19. század elején, a szerves kémia születésének időszakában élte. Az a törekvés, mely az életműködéseket egy speciális, csak az élőlényekben működő erőre (vis vitalis) próbálta visszavezetni, a kémiai kísérletek bizonyítékainak hatására kudarcot vallott. A század második felében a vitalista alapproblémát sokféle új formában fogalmazták meg, például a sejtelmélet (Pasteur, Schwann), a genetika (Mendel, Naegeli), vagy az irodalom (Madách) területén. A vitába teológusok is bekapcsolódtak. A kor egyik érdekes tanulmányának példáján (Prohászka Ottokár: Mint rejlik a csírában az élet?, 1890) betekinthetünk egy széles látókörű gondolkodó okfejtésébe. Az írásban több olyan kérdés merül fel, melyek újrafogalmazva a mai biológiai kutatások frontvonalaihoz vezetnek, jelezve a vitalizmus által egykor fölvetett probléma maradandó érvényét.

References

ANTUS Sándor, MÁTYUS Péter 2014 : Szerves kémia. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. https://www.tan-konyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42574_1/ch01.html#id528718

BALÁZS Lóránt 1996: A kémia története I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó p.542.

BECHTEL, William and RICHARDSON, Robert 1998.: Vitalism. In: E. Craig (Ed.), Routledge Encyclopedia of Philosophy. London: Routledge. http://mechanism.ucsd.edu/teaching/philbio/vitalism.htm

BÁNKUTI-BOTH-CSORBA-HORÁNYI 2011: A megőrzött idő. Nemzeti Tankönyvkiadó . p. 154, 168.

BOTH M.- CSORBA F. L 2006: A kísérletező ember. Kairosz p.133

BRUNNER Attila 2014: Jegyzetek a a vitalizmus magyarországi történetéhez. Irdalomtörténet. http://docplayer.hu/1760372-Vilagirodalomtortenet.html

FÁRI Miklós Gábor 2004: Gróf Festetics Imre rendhagyó recepciós esete. In: Palló Gábor (szerk.): Recepció és kreativitás. Áron, 2004

GÁNTI Tibor 1971 Az élet princípiuma. Gondolat Kiadó

GÁNTI Tibor 2005 Az élet általános elmélete http://mek.oszk.hu/03200/03287/

JACOB, Francis 1974: A tojás és a tyúk. Azélők logikája. p.131.

LIEBIG, Justus 1842: Die Tierchenmie oder Organische Chemie in ihrer Anwendung auf Agriculture und Physio-logie. in: Jacob, im. 127.p)

LOVELOCK, James; MARGULIS, L. 1974.: Atmospheric homeostasis by and for the biosphere: the Gaia hypot-hesis. Tellus

MOLNÁR István 1984: Evolúció és egyedfejlődés. In: Vida Gábor (szerk.): Az evolúció frontvonalai. Natura, 1984. p.212.

NAEGELI, C. V: 1884. Mechanisch-physiologische Theorie der Abstammungslehre file:///C:/Users/User/Documents/Prohászka/Nageli%20mechanischphysio00ng.pdf

PROHÁSZKA Ottokár1884: Horror causae finalis. Új Magyar Sion

PROHÁSZKA Ottokár 1888: A causa formalis győzelme a modern természetbölcselet fölött Bölcseleti Folyóirat

PROHÁSZKA Ottokár 1890 : Mint rejlik a csírában az élet. Katholikus Szemle

PRIGOGINE, Ilja, STENGERS Elisabeth 1995: Az új szövetség. Akadémiai

SCHRÖDINGER, Erwin 1944: Mi az élet? in: Schrödinger válogatott írásai, Typotex 2014

WEISMANN, August 1855: A csíraplazma folytonossága in: A genetika évszázada. Kriterion, Téka1976

Published
2019-12-18
Section
Articles