Tájkép és tudomány a felvilágosodás korában

Landscape and Science in the Age of Enlightenment / Peisajul și știința în epoca iluminării

  • BOTH Mária Gabriella
Keywords: felvilágosodás, tájkép, festészet, művészet

Abstract

Science was established by the European culture and its evolution is inseparable from the continent’s history. Comparing enlightenment painting and science to nature depiction provides a new perspective from which we could examine the motive and impact of scientific research of the era. The change in the relationship between nature and man was also reflected in landscape painting and added a new perspective to scientific research.  A parallel approach to art and the history of science may help us understand the evolution of the concept of landscape.

 Rezumat

Știința a fost creată de cultura europeană, iar evoluția ei este inseparabilă de istoria sa. Comparând prezentarea naturii în pictura și în știința în epoca iluminismului, putem examina motivul și impactul cercetării științifice a epocii dintr-o perspectivă nouă. Pictura peisagistică a vremii reflecta schimbarea relației dintre natură și om și i-a îmbogățit pe cercetători cu o nouă perspectivă. O abordare paralelă a istoriei artei și științei ne poate apropia de înțelegerea conceptului de peisaj.

Kivonat

A természettudományt az európai kultúra hozta létre, kibontakozása elválaszthatatlan annak történetétől. A felvilágosodás festészetének és természettudományának természetábrázolását összevetve új nézőpontból vizsgálhatjuk    a kor tudományos kutatásainak indítékát és hatását. Természet és ember viszonyának megváltozását tükrözte a kor tájfestészete, és új szemlélettel gazdagította a kutatókét. A párhuzamos művészet- és tudománytörténeti megközelítés a tájfogalom kialakulásának megértéséhez közelebb vezethet bennünket.

References

MENDÖL Tibor 1932: Táj és ember. (Az emberföldrajz áttekintése) Kincsestár, Magyar Szemle Társaság, Budapest

MENDÖL Tibor 1932: Táj és ember. (Az emberföldrajz áttekintése) Kincsestár, Magyar Szemle Társaság, Budapest 3.p.TELEKI Pál 1917: A földrajzi gondolat története. 120. p. saját kiadás, Budapest

PRINZ GYULA 1914: Magyarország földrajza. (A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása), Ma-gyar Földrajzi Intézet Rt., Budapest

HOLT-JENSEN,ARILD 2009:Geography History and Concepts. SAGE, London. 52–55.p.

TELEKIPÁL 1936: A gazdasági élet földrajzi alapjai. Centrum Kiadóvállalat, Budapest. 302.p.

KEAY,John 1991: History of World Exploration. The Royal Geographical Society, Mallard Press, New York [7]ROBSON,John 2004:THE Captain Cook Encyclopaedia. Lionel Leventhal Ltd Park House, London. 93–97.p.

HUMBOLDT,Alexander 2004: Kosmos, Entwurf einer physischen Weltbeschreibung. EICHBORN VER-LAG, Frankfurt am Main

HUMBOLDT,Alexander 1935: Kosmos, Atheneum Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest Fordította: Fülöp Zsigmond. 142–158.p.

BALOGH János 1953: A zoocönológia alapjai. MTA Budapest 17.p.

SZUJKÓNÉ LACZA Júlia-FEKETEGÁBOR 1969: Jelentősebb növényi életformarendszerek és kutatási irány-zatok. I. Botanikai Közlemények, Budapest. 56. 3. 177–180.

SCHELLING,WILFRID W.J.1985: Előadások az akadémiai stúdium módszeréről. (1802) Magyar Filozófiai Szemle, 1985/5-6, 828.o. Ford.: Révai Gábor

BLUNT,Wilfrid 1981: The Compleat Naturalist. Collins & Grafton, London

CLARK,Kenneth 1952: Landscape into Art. John Murray, London 79.p.

CLARK,Kenneth 1985: Nézeteim a civilizációról. Gondolat Kiadó, Budapest 292–315.p.

ANDREWS, Malcolm 1999: Landscape and Western Art. Oxford University Press 174–175.p.

Published
2019-12-17
Section
Articles