A vezeték nélküli hírközlés kezdete Magyarországon

Beginning of wireless communication in Hungary

  • GIMESI László
Keywords: vezetéknélküli távíró, szikratávíró, I. világháború, csepeli szikratávíró

Abstract

After Oliver Lodge repeated Hertz’s experiments and published them widely, several foreign and domestic researchers and amateurs recognized the possibility of transmitting information wirelessly. In addition to some Hungarian individuals, the experts of the Royal Hungarian Post Office also performed experiments with a spark gap transmitter and some receivers with different systems. Compared to other European countries, Hungary joined the international wireless telegraph traffic relatively late, which was mainly forced by the First World War.

Kivonat

Miután Oliver Lodge megismételte Hertz kísérleteit, és azt széles körben publikálta, több külföldi és hazai kutató és amatőr meglátta benne az információ vezeték nélküli továbbításának lehetőségét. Néhány magyar magánszemély mellett a Magyar Királyi Posta szakemberei is végeztek kísérleteket szikratávíró adó- és különféle vevőberendezéssel. Magyarország – a többi európai országhoz képest – viszonylag későn kapcsolódott be a nemzetközi vezetéknélküli távíróforgalomba, amit elsősorban az első Világháború kényszerített ki.

References

Lodge, Oliver 1894: The Work of Hertz and Some of His Successors, The Electrician, London.

Károly, Irén 1898: A Koherer Reagálása a Hőmérsékletváltozásnál, Mathematikai és Physikai Lapok, 7. 300-304, Budapest.

Bonitz Ferenc 1899: Magyar találmány Marconi telegrafjához, Alkotmány, 4/109. 5, Budapest.

Balla, Mihály szerk. 1899: Drót nélkül való táviratozás Trieszt és Velence közt, Pesti Napló, 50/202. 8, Budapest.

Csetri, Elek,Jenei, Dezső szerk. 1998: Technikatörténeti Kronológia, Túdium Könyvkiadó, Kolozsvár.

Cs-y K. 1937: Amikor még nem volt „S.O.S.”, Magyar Posta, 11/1. 426-427, Budapest.

M, 1931: Le 25e anniversaire de l'union régie par la Convention radiotélégraphique,” Journal Télégraphique 63/11. 346-348, Bern.

Havas Ferenc 1932: A rádiótávíró nemzetközi szabályozásának 25-ik évfordulója, Magyar Posta, 6/2. 128- 130, Budapest.

Sugár, Gusztáv 1985: A magyar rádiózás története a felszabadulásig, Posta Rádió- és Televizióműszaki Igazgatóság, Budapest.

Furkó, Zoltán 1995: Az első kísérletektől a megindulásig (1903-1925), Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest.

Holló Lajos szerk. 1904: Az első drótnélküli távirat Budapesten, Magyarország, 11/306. 9, Budapest.

Balás, Dénes 2006: Az 1906-os adriai szikratávíró-kísérlet eszközei, Híradástechnika, 61. évf. különszám. 21-26, Budapest.

Hollós, József 1907: Drótnélküli telegráfia, A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 41/1-12. 181- 202, Budapest.

K. S. Gy. 1911: Szikratávíró Magyarországon, Világ, 2/305. 6, Budapest.

B. B. 1913: Magyarország szikratávíró-állomásai, Pest Hírlap, 35/129. 66-67, Budapest.

F. A. 1913: A szikratávírás Magyarországon, Budapesti Hírlap, 33/248. 34-35, Budapest.

Kreuzer, Géza 1912. A szikratávíró, Franklin társulat, Budapest.

Hollós, József, Pfeifer, Ignác 1905: A technika vívmányai az utolsó száz évben, Athenaeum, Budapest.

n.n. 1909: A dróttalan távíró sikere, Népszava, 37/77. 8, Budapest.

n.n. 1910: A hadsereg rendes költségvetése, Pest Napló, 61/243. 3, Budapest.

n.n. 1911: Új távíró-ezred szervezése, Budapesti Hírlap, 31/303. 6-7, Budapest.

Rákosi, Jenő szerk. 1914 Új vasúti és táviróösszeköttetésünk Bulgáriával, Budapesti Hírlap, 34/124. 20,

Budapest.

Furkó, Zoltán 1995: A 10 éves rádió története, Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest.

Endrődi, Benedek 1995: A Csepeli Rádióállomás, in. Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve 1994, Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Budapest.

n.n. 1919: Lenin elvtárs szikratávíróval üdvözli a magyar proletariátust, Népszava, 86/68. 2, Budapest.

Kiss, József 1897: A Távíró berendezése és működése, Vasárnap Újság, 44/1. 51-55, Budapest.

Published
2020-06-18