Építőanyagok és bontott építőanyagok radonkibocsátásának nemzetközi összehasonlítása

International comparison of radon exhalation of building materials and reused construction materials

  • NEMODA Ferenc
Keywords: radon, természetes eredetű radioaktivitás építőanyagokban, bontott építési hulladék, fenntarthatóság

Abstract

Radon is a naturally occurring colourless, odorless, radioactive gas, which is the decay product of radium. The most generally known radioactive sources are uranium, thorium and radium, but ionizing radiation can also be found elsewhere, in bigger or lesser scales: in rocks, space, air, water, and even in living creatures. Any building material of natural origin may contain a certain quantity of radioactive elements. The carriers of this radioactivity are called the NORMs (Naturally Occurring Radioactive Minerals). In Hungary, 70% of construction waste is soil, of which only 15% is being reused. Because of its unknown components, it is advised to utilize it with exceptional precaution, as it may contain dangerous elements regarding radioactivity. Building rubble makes 11% of the construction waste. The worldwide average of indoor radon concentration is 39 Bq/m3. Compared to Hungarian measurement results it is apparent that the Hungarian average indoor radon concentration is less than the 300 Bq/m3 Action Level set by the European Commission, but it is still 100 Bq/m3 above the world average. In this atricle I demonstrate research and results of various countries; showing relations of high concentration and their dangers, with methods to counteract them, with the purpose of narrowing the radiation dose affecting the population and thus lower the number of health problems.

Kivonat

A radon a természetben előforduló, színtelen, szagtalan radioaktív gáz, mely a rádium bomlásterméke. A legismertebb, veszélyes radioaktív források az urán és a rádium, de ezeken kívül jóval kisebb mértékben máshol is megtalálható az ionizáló sugárzás: a kőzetekben, az űrben, a levegőben, a vízben és még az élőlényekben is. Minden természetes eredetű építőanyagban jelen lehet valamilyen mennyiségű radioaktivitás. Ennek a radioaktivitásnak a hordozói az úgynevezett NORM (Naturally Occurring Radioactive Mineral) radioaktív ásványok. A bontott építési hulladékok 70%-át teszi ki talaj Magyarországon, és 15%-a kerül újrahasznosításra. Ismeretlen összetétele miatt ajánlott a nagyfokú figyelemmel való eljárás, mert radioaktivitás szempontjából veszélyes anyagokat is tartalmazhat. A bontott építési törmelék a bontott építési hulladékok 11%-át teszi ki. A beltéri radon-koncentráció világátlaga 39 Bq/m3. Magyar mérési eredményekkel összevetve látható, hogy az bár jóval az Európai Bizottság által megszabott 300 Bq/m3-es Cselekvési Érték alatt van, mégis közel 100 Bq/m3-rel a világátlag fölötti az értéke. A cikkben a különböző országok vizsgálatait és azok eredményeit mutatom be; demonstrálva a nagy koncentráció és veszélyeik összefüggéseit és ellene való védekezésre létrejött módszereket, amelyek célja, hogy a lakosság radonból adódó sugárterhelés és az ebből adódó megbetegedések száma csökkenjen. 

 

References

OTTON, J. K. (1992): The Geology of Radon. University of Michigan Library

NEMODA F. - Radon, than task waiting for a solution -EPKO2018

World Health Organization (WHO) (2009): WHO Handbook on Indoor Radon. A Public Health Perspective. Franciaország: World Health Organization.

European Commission, Joint Research Centre, European Soil Data Centre: GISCO Database Manual part 1. Chapter 3. https://esdac.jrc.ec.europa.eu/gisco_dbm/dbm/ Utoljára letöltve: 2019.11.27.

Központi Statisztikai Hivatal: A társadalmi haladás mutatószámrendszere. 2.8.1. Egészségi állapot (2004–2018) Utoljára letöltve: 2019.11.27.

NIKL, I. (1996): The Radon Concentration and Absorbed Dose Rate in Hungarian Dwellings. Radiation Protection Dosimetry. Vol. 67, No. 3, pp. 225-228. Nuclear Technology Publishing.

HÁMORI K., TÓTH E., KÖTELES Gy., PÁL L. (2004): A magyarországi lakások radonszintje (1994 – 2004). Egészségtudomány, Vol. 48, 283 – 299.

MINDA M., TÓTH Gy., HORVÁT I., BARNET I., HÁMORI K., Tóth E. (2009): Indoor radon mapping and its relation to the geology in Hungary. Journal of Environmental Geography, Vol. 57., pp. 601-609.

Public Health England, 2018: UK National Radon Action Plan. London: PHE publications 1-2

MJÖNES, L. (1993): Védekezés a radon ellen – a svéd példa. Fizikai Szemle 1993/4. 162.o. transl. Haiman Ottó, ELTE Atomfizikai Tanszéke.

AXELSSON G., ANDERSSON E. M., BARREGARD L. (2015): Lung cancer risk from radon exposure in dwellings in Sweden: how many cases can be prevented if radon levels are lowered? Gothenburg: Department of Occupational and Environmental Medicine, University of Gothenburg.

European Commission, Joint Research Centre, Directorate G – Nuclear Safety & Security, Radioactivity Environmental Monitoring project: Indoor radon concentration. 2017. https://remon.jrc.ec.europa.eu/About/Atlas-of-Natural-Radiation/Indoor-radon-AM/Indoor-radon-concentration

ICRPaedia: Radon: Units of Measure. 2019. http://icrpaedia.org/Radon:_Units_of_Measure Utoljára letöltve: 2020.03.06.

World Health Organization: INTERNATIONAL RADON PROJECT. SURVEY ON RADON GUIDELINES, PROGRAMMES AND ACTIVITIES. FINAL REPORT. 2007. pp. 31-33.

SAAD, A.F. & ABDALLA, Y & HUSSEIN, Nagi & ELYASEERY, Ibrahim. (2010). Radon exhalation rate from building materials used on the Garyounis University campus, Benghazi, Libya. Turkish Journal of Engineering and Environmental Sciences. 34. 10.3906/muh-0810-17.

NAJAM, L.A., TAWFIQ, N.F., & MAHMOOD, R.H. (2013): Radon Concentration in Some Building Materials in Iraq Using CR-39 Track Detector.

TUCCIMEI, Paola & CASTELLUCCIO, Mauro & SOLIGO, Michele & MORONI, Massimo. (2009). In: Building Materials RADON EXHALATION RATES OF BUILDING MATERIALS: EXPERIMENTAL, ANALYTICAL PROTOCOL AND CLASSIFICATION CRITERIA. Building Materials: Properties, Performance and Applications. Table 2.

VÖLGYESI P. (2015): Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a közép-magyarországi régióban. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Kőzettani és Geokémiai Tanszék. Litoszféra Fluidum Kutató Labor.

United States Environmental Protection Agency (EPA): Natural Radioactivity in Building Materials. https://www.epa.gov/radtown/natural-radioactivity-building-materials?fbclid=IwAR2v_84Y16i4Tk9qY6o2u1kuvoEXIf4ng1ykRAZhfL2JaCkGPW-L5R1bYD4 Utoljára letöltve: 2019.11.23

Published
2020-06-10